Megoldás a munkanélküliségre?

A vidéki munkanélküliséget sem a piaci, sem az állami, önkormányzati szféra nem tudta orvosolni, ezért a kisebb falvak folyamatosan szegényednek. Az egyik legnagyobb gond, hogy az itt élők jó része hosszú ideje nem dolgozik, munkavégző képességük megkopott, és nincsenek munkára kész állapotban. A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztő programok, szövetkezeti munkák megoldást jelenthetnek, ezt bizonyítja néhány település példája is.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A minap jelentette be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska polgármestere, hogy a településen egy mezőgazdasági programnak köszönhetően megszűnt a munkanélküliség. A helybeliek több mint öthektárnyi földterületet vetettek be, a termés pedig a helyi iskolai és szociális közétkeztetés alapanyagául szolgál majd. Az ilyen és ehhez hasonló helyi kezdeményezésű programok jelenthetik a kitörési pontot a vidéket sújtó munkanélküliségből és nincstelenségből - legalábbis erről tanúskodik több település példaértékű gyakorlata is, amelyet az MTA-KTI megbízásából készült, "A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata" című kötet tár fel. A könyv szerzői olyan helyi foglalkoztatási megoldásokat kerestek, amelyek ötvözik a piaci és az állami szféra céljait és működési jellemzőit, továbbá megerősítik a helyi közösségeket, így igyekeznek feloldani a társadalmi feszültségeket.

Tartós munkanélküliség szorult be a falvakba

A vidék lemorzsolódásnak több oka is van: egyrészt megváltozott a falu és város kapcsolata, ma már nem a falvak szolgálják ki a nagyobb településeket, mint korábban, másfelől a termelési szerkezet átalakulása hatalmas munkanélküliséget generált, az elmúlt időszakban pedig semmi nem ösztönözte a munkanélkülieket arra, hogy dolgozzanak - mondta Nagy Ferenc munkaügyi szakértő a könyvet bemutató szakmai konferencián.

A kistelepüléseken és a hátrányos helyzetű vidékeken a foglalkoztatottság még az országos szinttől is elmarad, míg a tartós munkanélküliség a lélekszámarányuknál jóval nagyobb mértékben "szorult be" ezekbe a falvakba, kisvárosokba. A könyvben bemutatott példák azt mutatják, hogy ha a települések a már meglévő termelési hagyományokhoz kötődő, helyi értékekre, tudásra épülő programokat indítanak, azok a munkahelyteremtés mellett a térség gazdaságának fejlesztésére is hatással vannak. A szövetkezeti munka és az úgynevezett szociális (közösségi alapú) gazdaság kiépítéséhez azonban állami segítségre is szükség van.

A falvaknak jelenleg az a legnagyobb problémája, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok - legnagyobb részt az alacsonyan iskolázottak és a romák - számára nincs elegendő értékteremtő munkalehetőség. A szociális munka és a közösségfejlesztés csak esetlegesen jelenik meg az életükben, a vállalati szektor pedig önmagában nem alkalmas arra, hogy tömegesen munkát és megélhetést biztosítson - hangsúlyozzák a kötet szerzői. Szerintük csupán gazdasági eszközökkel nem is lehet integrálni ezeket az embereket a munkaerőpiacra, mivel sokan közülük évek óta nem dolgoztak, nincsenek munkára kész állapotban, így ahhoz, hogy hosszú távon dolgozni tudjanak, testileg és szellemileg is fel kell őket készíteni.

A problémák kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik

A termelő szférában mindössze 1.200.000 ember dolgozik, a munkanélküliek és inaktívak között pedig 900.000 olyan ember van, akinek semmilyen szakképesítése nincs. A 24 év alattiak, a 45-50 év felettiek, a tartós munkanélküliek, valamint az alacsony végzettségűek foglalkoztatásában jelentősen elmarad hazánk az uniós átlagtól, és ehhez jönnek még hozzá a területi különbségek - vázolta a foglalkoztatási helyzetet Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár.

Mint mondta, míg Budapesten, Közép-Magyarországon és a nyugat-dunántúli régióban 4,3 százalékos a munkanélküliség, addig vannak olyan megyék, mint például Borsod vagy Szabolcs Szatmár Bereg, ahol ez 19,5-21,5 százalék. - A problémák kétharmada tehát az ország egyharmadára koncentrálódik, és ha ezeket a problémákat orvosolni akarjuk, a folyamatok mögé kell néznünk - fogalmazott a politikus, hangsúlyozva: ezekben a térségekben egyszerre van jelen az óriási munkanélküliség valamint a szociális ellátórendszer és a foglalkoztatáspolitikai eszközök összemosódásából következő jelenség, ami azt eredményezi, hogy adott esetben egy vállalkozó nem talál magának munkaerőt.

Czomba Sándor kiemelte, hogy azokban a térségekben, ahol a gazdaság, az elsődleges munkaerőpiac nem képes az embereknek munkát adni, ott a közfoglalkoztatás rendszerén keresztül kell ezt biztosítani. Szerinte a szociális szövetkezetek, szociális gazdaságok kiváló terepei annak, hogy a munkanélkülieket alkalmassá tegyék a munkavégzésre. - Hiába próbálnánk meg ugyanis az elsődleges munkaerőpiacra a mostani kondíciójuk alapján elhelyezni ezeket az embereket, három nap múlva táppénzre mennének, vagy nem vállalnák a munkát, mivel csak papíron vannak munkára kész és képes állapotban, de valóságosan nem - mutatott rá az államtitkár.

Sorsfordító települések, térségek

A már említett Komlóskán kívül több olyan település és térség is van, ahol a helyi gazdaságfejlesztés eszközével orvosolták a munkanélküliséget. A kötet négy esettanulmányon keresztül mutatja be e programok sajátosságait, eredményeit.

Az egyik település Belecska, ahol közel másfél évtizede működik egy sikeres falugazdasági - zöldség- és gyümölcstermesztésen alapuló - program, amely a korábbi szociális programból nőtte ki magát, és amely az elmúlt közel tíz évben megszüntette a falu korábbi 40 százalékos munkanélküliségét. Kabai Gergely, a kutatást elkészítő HÉTFA - Pannon Elemző Iroda kulturális antropológusa elmondta, bár sokak szerint a program sikerességét a közelmúltban elhunyt polgármester személye határozta meg, kiderült, hogy ez egy többszereplős, kapcsolati hálóval működő rendszer. A belecskai foglalkoztatási program lényege, hogy az önfenntartásra törekszik. A résztvevők számára nem egyszeri segélyt nyújt, hanem valós mezőgazdasági (bér)munkát, ami a dolgozók számára folyamatos, a megélhetéshez elegendő jövedelmet biztosít munkabér formájában.

Ugyancsak példaértékű Kisvejke mikro-térségének szövetkezeti gyümölcstermelése, amely az elmúlt másfél évtizedben sikeres vidékfejlesztési programmá nőtte ki magát. A program csökkentette a magas munkanélküliséget, és ha állandó bevételt nem is tud nyújtani mindenkinek, jelentős arányú mellékjövedelmet teremt, ami nem elhanyagolható - emelte ki Kabai Gergely. Mint mondta, az, hogy a helyi munkanélküliek kis számban dolgoznak a gazdaságokban, több okra is visszavezethető. Egyrészt sokan elszoktak a munkától, másfelől a tartós munkanélküliek jelentős része szakképzetlen, ami nem teszi lehetővé, hogy akárcsak szezonálisan is el tudjanak helyezkedni, így aztán beszorultak a szociális ellátórendszerbe, amiből nem tudnak kitörni. - Látható, hogy egy ilyen program sem tudja felszámolni a helyi munkanélküliséget, ha nem indul vele párhuzamosan egy mentori program is - mondta a szakember.

A Sorsfordító-sorsformáló komplex munkaerő-piaci program 2009 tavaszán indult a dél-dunántúli regionális munkaügyi kirendeltség szervezésében, ami abból a szempontból egyedülálló, hogy a vidéki munkanélküliek számára a mezőgazdaságban kíván munkalehetőséget adni azáltal, hogy közel egyéves mezőgazdasági képzést nyújt a számukra, és ezt követően egy vagy kétéves időtartamra, különböző önkormányzati szervezetekben, magángazdáknál, vállalkozóknál bértámogatottan helyezkednek el.

"Sorsfordító" település Gyulaj is, ahol a rendkívül magas munkanélküliség miatt a program által foglalkoztatott 10-12 ember munkához juttatása is óriási előrelépést jelent. A zöldségtermesztés mellett gyógynövény termesztésre is leszerződtek egy vállalkozással. Jelenleg arra törekszenek, hogy középtávon olyan gondolkodás induljon el, ami a tartós munkalehetőséget növelheti.

Németh Nándor, a kötet szerkesztője úgy vélekedett, a magyar szociális gazdaságot "még ki kell találni", és kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak hosszú távon is munkahelyet tudjanak biztosítani az ilyen programok. Ennek érdekében szerinte célszerű lenne külön, egyedi szerződéseket kötni azokkal a településekkel, ahol elindult a szociális gazdaság kiépítése, ezzel kiszámíthatóvá válna a munkaerő finanszírozása. Ugyanakkor munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó szociális vállalatok létrehozását támogatni lehetne bizonyos térségekben, amelyek a képzési, mentorálási problémákat oldanák meg.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo