Magyarországon az infokommunikációs eszközök használatának elterjedtsége alapvetően stagnál, ez az uniós átlaghoz viszonyítva is igaz, ugyanakkor vannak olyan ágazatok, amelyek a digitalizáció magasabb szintjén állnak. 2020-ban szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. Utóbbiak közül minden ötödik vállalkozás lehetővé tette termékeik és szolgáltatásaik online megrendelését. A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus kereskedelemből. Informatikai szakembert a vállalkozások 29 százaléka alkalmazott, 40 százalékuk vett igénybe saját alkalmazottat, 63 százalékuk külső szakértőt az informatikai feladatok ellátására - derült ki többek között a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság, 2020 című kiadványukból.
Az elemzés szerint 2020-ban átlagosan az uniós vállalkozások 98 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal, Magyarországon a 94 százaléka. Hazánkban az internethasználat aránya az energiaiparban (99 százalék), valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén (98 százalék) éri el az EU-átlagot, de alig marad el ettől a víz- és hulladékgazdálkodás nemzetgazdasági ág (97 százalék), az információ, kommunikáció (96 százalék) és a feldolgozóipar is.
A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyanakkor hazánkban a mobilinternet-kapcsolat céges használata továbbra is meghatározó. 2020-ban az uniós cégek 93, a hazaiak 83 sza használt helyhez kötött széles sávú internetet, míg mobilinterneten a hazai vállalkozások 76 százaléka volt elérhető, meghaladva az uniós átlagot (70 százalék).
A hazai vállalkozások kétharmada van jelen online
Az Európai Unióban átlagosan a vállalkozások 77 százaléka rendelkezett honlappal 2020-ban. A magyar vállalkozások közel kétharmada (63 százaléka) élt ezzel a lehetőséggel, amivel hazánk még mindig az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedik el. Ez az arány az internettel rendelkező hazai vállalkozásoknál 67 százalékot tett ki.
Az egyes nemzetgazdasági ágak között jelentős az eltérés: az energiaiparban és az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások több mint négyötöde rendelkezett honlappal, míg a szállítás, raktározás, valamint az építőipar nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak mindössze a fele.
A honlappal rendelkező vállalkozások 81 százaléka nyújtott információt termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban weboldalán keresztül, és közel harmada tette lehetővé ezek online megrendelését. Legnagyobb arányban továbbra is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalkozásoknál (59 százalék) lehetett online rendelni. A rendelés nyomon követése a honlapos vállalkozások 14 százalékánál volt biztosított, és 38 százalékuknál volt lehetőség a vállalkozás közösségi profiljához való hozzáférésre.
Ötből négy vállalkozás teljesen elektronikusan intézi közigazgatási ügyeit
A KSH felmérése szerint 2020-ban az összes vállalkozás 82 százaléka vette igénybe különböző közigazgatási szervek honlapjait információszerzésre, 83 százaléka töltött le űrlapokat. A vállalkozások mintegy 82 százaléka intézte közigazgatási ügyeit teljes mértékben elektronikusan, beleértve a pénzmozgásokat is. Az ügyeit legmagasabb elektronizáltsági fokon intéző vállalkozások 98 százaléka használta az internetet áfa-, 95 százaléka társadalombiztosítási járulékbevallások benyújtására. Minden negyedik vállalkozás igénybe vette az internetet arra, hogy hozzáférjen közigazgatási pályázatok dokumentumaihoz.
Az e-tenderhez való hozzáférés az ágazat sajátosságaihoz igazodva tovább nőtt az építőiparban, illetve a víz- és hulladékgazdálkodás területén működő vállalkozásokra volt a legjellemzőbb (47, illetve 36 százalék). A vállalkozások még mindig elsősorban Magyarországon nyújtottak be elektronikus úton közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlatot (18 százalék), az Európai Unió irányában benyújtott elektronikus pályázatok aránya továbbra is alacsony (1,2 százalék).
Gyerekcipőben jár a digitális technológiák integráltsága
A vállalkozásoknak mindössze 3 százaléka használt 3D-s nyomtatást (saját géppel vagy más vállalkozás szolgáltatásával), az unióban ugyanez az arány 5 százalék. A 3D-s nyomtatást leginkább a dán vállalkozások vették igénybe (9 százalék).
A hazai vállalkozások 6 százaléka végzett nagy adathalmazokon elemzést, 1 százalékuk vett igénybe külső szolgáltatást erre vonatkozóan. Az unióban ugyanez az arány 13, illetve 3 százalék volt.
