Kép: PP

Az év első háromnegyedében az átlagos fizetési határidő valamelyest növekedésnek indult. Míg 2014 és 2015 azonos időszakába még átlagosan 26 nap körül alakultak a számlafizetési határidők addig idén már a 27,5 nap közelében járnak. A hosszabbodó szerződéses határidők ellenére a fizetési késedelmek is romló tendenciát mutatnak a piacon a Bisnode legfrissebb adatai szerint. Az átlagos késedelem jelenleg meghaladja a 17 napot, míg kettő illetve egy évvel korábban még csak 15 nap körüli késések voltak jellemzőek.

Nemcsak az átlagos késedelem növekedett 2015-höz képest, hanem a késve fizetett számlák részaránya is megemelkedett 0,7 százalékponttal. A visszaesés ellenére még mindig a számlák közel kétharmadát pontosan fizetik a cégek, ami még mindig másfél százalékponttal meghaladja a 2014-es eredményeket.

A legkisebb fizetési határidőt az oktatással, valamint a művészettel, szórakoztatással és szabadidős tevékenységgel foglalkozó cégek körében tapasztalhatjuk, ahol nem éri el a 15 napot a számlák lejárati dátuma. Ugyancsak alacsony – 18 nap alatti – fizetési határidőt kapnak szállítóiktól a bútorgyártó, az egészségügyi illetve a vendéglátóipari cégek. A szigorú fizetési határidők következtében pedig egyre kevesebb cég tudja tartani a fizetési határidőket, így ezen ágazatoknál egytől-egyig növekedett a késéssel befizetett számlák aránya az elmúlt egy évben.

A legnagyobb fizetési határidővel továbbra is a vegyiparban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása terén és a gépiparban lehet számolni, ahol meghaladja a 40 napot az átlagos számlafizetési határidő. Ezekben az ágazatokban valamint a gumitermékek gyártásában – a korábban is magasnak számító 37 nap feletti fizetési határidők ellenére – tovább növekedett a szállítók által meghitelezett napok száma. Ezekben a szektorokban a fizetési határidők mellett növekedett a lejáratig fizetett számlák részaránya is az elmúlt 12 hónapban. A papíriparban továbbra is 35 nap körül mozognak az átlagos fizetési határidők, ennek ellenére ebben az iparágban a második legalacsonyabb a határidőben kifizetett számlák részaránya. A 49 százalékos eredmény mindössze 0,85 százalékpontos gyengülés a 2015 harmadik negyedévi értékhez képest, míg a negatív első helyet megszerő bútorgyártásban egy év leforgása alatt 63,28 százalékról 45,53 százalékra esett vissza az időben fizetés.

Regionálisan a fizetési határidők 24 és 32 nap közül alakulnak. A legszigorúbb elbánásban Tolna, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei részesülnek, átlagosan 24 napos fizetési határidővel. Hasonlóan szigorúan fogják Nógrád és Bács-Kiskun megye cégeit, ők átlagosan 25 napos lejáratú számlákat kapnak szállítóiktól. Borsod-Ajaúj Zemplén és Zala megyében a legjobb a helyzet, előbbiben átlagosan 32, utóbbiban 31 nap a számlák lejárati ideje. Harminc napos fizetési határidőt kapnak Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megye cégei.

A legnagyobb fizetési késedelemmel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kell számolni, ahol a késedelemmel fizető cégek utalásaira több, mint 31 napot kell várnunk a lejáratot követően. A második és harmadik legtöbbet késő Fejér és Vas megye a lejáratot követően átlagosan 23 illetve 22 nappal fizet. A legpontosabban – átlagosan 11 nap késéssel – Zala és Nógrád megye vállalkozásai tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek. Őket 12 napos átlaggal Somogy és Baranya megye követi.

Fontos azt is megvizsgálni, hogy vállalkozások milyen arányban fizetik pontosan a számláikat az egyes megyékben. Az első háromnegyed év alapján Komárom-Esztergom, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 71 százalék felett volt a határidőben fizetett számlák aránya, de Heves megyében is megközelítette a 71 százalékot ez az érték. Somogy megyében a számlák mindössze 61 százalékát fizetik ki a vállalkozások időben, de Vas megyében és Budapesten sem sokkal jobb a helyzet, itt a határidőben fizetett számlák aránya 63 százalék.

Bár továbbra is elmondható, hogy három szállítói számlából kettő ellenértékét határidőben rendezik, fontos szem előtt tartani az ágazati sajátosságokat valamint a szerződött partner likviditási helyzetét a szerződéses feltételek megválasztásakor, illetve újratárgyalásakor, hiszen mind a fizetési határidők, mind pedig a lejárat előtt fizetett számlák arányában jelentős eltérések mutatkozhatnak az ágazatok között.