Az augusztus eleji adatok alapján eddig 7 600 vállalkozás tartozik kiva hatálya alá. Ez igen csak kevés ahhoz képest, hogy több százezerre becsülték azon kisvállalkozások számát, amelyek a kivát, mint új adózási formát választani fogják. Ezzel szemben a kivaadóalanyok száma nem éri el a 80 ezret sem. (Pedig a kormány elképzelései szerint 400 ezer kisvállalat lépett volna át a kivába.) A viszonylag alacsony szám nem okoz nagy meglepetést, figyelembe véve, hogy sok bizonytalanság volt az adónem körül. Tavaly év végén többször, sőt már az idén is módosítottak a szabályozáson annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék.
„A viszonylag kis érdeklődésnek véleményem szerint két oka van. Az egyik, hogy egy új adónem bevezetésénél sok adóalany kivár, amíg a rendszer kiforrja magát. Mindig van olyan része a szabályozásnak, amit a gyakorlati tapasztalat miatt utólag módosítani szükséges, és ez akár negatívan is hathat egy-egy cég adómegtakarítási céljainak szempontjából. A másik okot maguk az adótanácsadók és könyvelők képezik. Egy új adónembe való áttéréskor érdemes és szükséges háttérszámításokat végezni. A törvényalkotók nagyon kevés időt hagytak a kiva szabályainak megismerésére, értelmezésére, az esetlegesen felmerülő kérdések feltevésére” – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Az év vége a cégek életében sok más feladatot tartogat, nem biztos, hogy a könyvelőknek, gazdasági igazgatóknak, döntéshozóknak volt idejük elmélyedni az új kiva szabályaiban. Ezek pontos ismerete nélkül viszont nem lehet háttérszámításokat végezni, s így nem tudják biztonsággal kijelenteni, hogy megéri-e vagy sem áttérni az új adózásra. Egy új adózási forma mellett nem célszerű egy évre dönteni, hiszen ez valóban befolyásolja az adott évet, de lehet, hogy utána jobban jár a vállalkozás, ha kiszáll. Mindig vannak arra vonatkozó tiltó szabályok, hogyha valamit választok majd pedig elhagyom, utána hány évig nem választhatom ismét az elhagyott adózási formát. A KIVA esetében a kvázi eltiltás 2 évet jelent. Ezeket mind együtt kell mérlegelni. Meg kell vizsgálni az adott és a következő üzletei évet, és esetleg még az utána jövő két-három esztendőt is, hogy jól látszódjon, vajon ténylegesen megéri-e áttérni a kivára!
A kisvállalati adó részleteiről itt olvashat részletesebben!
Az KIVA első választhatósága óta kilenc hónap telt el, az új rendszerrel kapcsolatos releváns tapasztalatokat még elég nehéz lett volna begyűjteni. Jelenleg még mindenki csak ismerkedik az „új” adónemmel. A szakemberek a kivaadóelőleg számítása kapcsán egyelőre még azzal a feladattal küzdenek, hogy hogyan kell felkészíteni a számviteli rendszert, hogyan lehet egyszerűsíteni és gyorsítani az adatok kigyűjtését.
Igazi tapasztalatot az fog jelenteni, ha az év leteltével láthatók lesznek a végső számok. Ki fog derülni, hogy az év közbeni átlépéssel együtt hányan választották az új rendszert, és ez mekkora adóterhelést jelentett az adott vállalkozásra nézve ténylegesen.
Év közbeni áttérés: nehézségek, feladatok és buktatók…
A kezdeti tapasztalatok hiánya miatt bizonyos esetekben akár szerencsésebb megoldás is lehet egy évközi áttérés. Már csak azért is, mert az év végi hajrában, az év végi mérleg- és beszámoló-készítés, illetve az adóelőleg-feltöltés kapcsán nem a legegyszerűbb feladat a régi adózást lezárni, és az új adózást elkezdeni. Ugyanakkor az évközi áttérések egy kicsit mindig nehézkesebbek, fel kell készülni, végig kell gondolni, hogy milyen bevallásokra van szükség, mit kell megcsinálni. A gyakorlott szakemberek általában szeretik, ha egy adott üzleti évben egyféle adóztatásra kell készülni. Ez nem csak egyszerűbb a szakembereknek, de bizonyos szempontból költséghatékonyabb is a cégek számára, ez esetben ugyanis extra adminisztrációs költség sem merül fel.
Év közbeni áttérésnél a jelenleg hatályos szabályok alapján nem szükséges közbenső mérleg készítése. A társasági adó törvény rendelkezései szerint az áttérő adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint az adóalanyiság megszűnését követő 5 hónap végéig elkészíti a társasági adóbevallást. Tehát ha egy vállalkozás félévkor dönt úgy, hogy áttér a kiva rendszerre (bejelentést követő hónap első napjától lesz kiva adóalany), az első hat hónap alapján el kell készítenie a társasági adó bevallást és a második időszak alapján a kivabevallást.
A cikk folytatása itt olvasható!
