Még nem stratégiai cél a cégeknél a fenntarthatóság

A szervezetek közel háromnegyede tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10 százalékos növekedést jelent. A konkrét lépések és a célok integrálása azonban számos vállalat esetében még mindig várat magára.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A PwC „Ígéret és valóság” című tanulmánya 21 országban és hat ágazatban, több mint 700 tőzsdén jegyzett cég vállalati és fenntarthatósági jelentései alapján azt vizsgálja, hogy a fenntartható fejlődési célok milyen mértékben épülnek be az üzleti stratégiába, a tervezésbe és a jelentéstételbe.

Kép: Pixabay

A becslések szerint az SDG-k (fenntartható fejlődési cél) csupán az új üzleti lehetőségeket tekintve több milliárd dollárnyi bevételt és költségmegtakarítást, valamint több száz milliónyi új munkahelyet eredményezhetnek.

A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az SDG-k több mint három éve vannak jelen a globális üzleti életben, és a vállalatok jelentős arányban fejezik ki a célok melletti elköteleződésüket, még nem állnak egymással összhangban az azzal kapcsolatos szándékai és képességei, hogy az SDG-ket üzleti stratégiájukba beépítsék és erről jelentést tegyenek.

A széles körű tájékozottság és a célok integrálása terén megtett előrelépés az SDG-k szempontjából pozitív, de csupán apró

Mennyi megújulót bír el a magyar áramhálózat? Titok
A szolgáltatók szinte ipari titokként kezelik az idevonatkozó adatokat, így nem lehet kiszámítani, mit bír el a magyar hálózat. Az sem segít, hogy 2017-ben tizenötször változott az energiatörvény, idén csak nyolc alkalommal. A témában adtak elő szakemberek a Piac & Profit Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2018 című rendezvényén.
lépés. A 17 cél mindegyike esetében olyan sürgető, valós problémák állnak a háttérben, amelyek közvetlen hatással vannak az üzleti világra. A célokkal szembeni egyértelmű nyitottság ellenére számos szervezet nem rendelkezik a kötelezettségvállalások kézzelfogható üzleti lépésekké történő alakításához szükséges stratégiával, kultúrával és eszközökkel” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A vállalatok közül legtöbben a tavalyi évvel megegyezően a tisztességes munkát és a gazdasági növekedést (8. cél), az éghajlatváltozás elleni fellépést (13. cél), illetve a felelős fogyasztást és termelést (12. cél) választották kiemelt célként. Néhány esetben úgy tűnik, hogy a vállalatok meglévő tevékenységeknek és már alkalmazott mérőszámoknak megfeleltethető SDG-kről számolnak be a jelentéseikben.

A kitűzött célok terén úgy lehet sikert elérni, ha azokat az üzleti stratégia központi részévé tesszük. Az, hogy a vállalatok a hatóságok felé benyújtott jelentéseikben mit terveznek szerepeltetni, mit mérnek, és miről számolnak be, jól jelzi a stratégiájukat és prioritásaikat átható törekvéseiket.

 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo