A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és a nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája az üvegplafon-hatás. Eszerint egyes vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert létezik velük szemben egyfajta diszkrimináció. A GKI Zrt. májusi vállalati felmérésében (1081 válaszoló) ennek járt utána.
A vállalkozásoknál a felsővezetők körében 30 százalék a nők aránya, míg a középvezetőknél 33 százalék. Vagyis a nők részesedése számarányuknál alacsonyabb, emellett a „gyengébb nemnek” kissé még nehezebb felsővezetővé válni, mint középvezetővé.
A vállalati létszám növekedésével a felső vezetésben emelkedik a nők aránya. A kisvállalatoknál 26 százalék, az 50-150 fő közötti cégeknél 32 százalék, a 150-250 közöttieknél 30 százalék, míg a nagyvállalatoknál 35 százalék a nők súlya a felső vezetésben. Ugyanakkor a kisvállalatok csaknem felénél 10 százalék alatti a női felsővezetők aránya, ez a 250 fő feletti vállalatok csak ötödénél jellemző. A középvezetők esetében hasonló trend rajzolódik ki: a méret növekedésével párhuzamosan nagyobb a nők szerepe: a 21-50 fő közötti cégeknél 30 százalék, az 51-150 fős vállalkozásoknál 33 százalék, a 151-250 fő közötti vállalatoknál 32 százalék, míg a nagyvállalatoknál 37 százalék az arány.
A „férfiasabb” tevékenységek esetében (építő-, gép-, fémipar) a női felsővezetők aránya alacsonyabb. Leegyszerűsítve, ahol többségben férfi a beosztott, akik ráadásul (a nők számára megterhelő) fizikai munkát végeznek, ott a vezető is inkább férfi. A női felsővezetők aránya az élelmiszeriparban a legnagyobb (76%). Jelentős a súlyuk továbbá a könnyűiparban (36%), az üzleti szolgáltatások területén (37%), továbbá a kereskedelemben (33%). A női középvezetők esetében az ágazatok közötti különbségek kevésbé kirívók, mint a felsővezetőknél, több ágazatban is jelentős arányban vannak képviselve a hölgyek: leginkább az üzleti szolgáltatásokban (43%) és a könnyűiparban (48%). Kiemelkedő továbbá a súlyuk a kereskedelemben (40%), az élelmiszer- és a vegyiparban (37-36%).
