Ichak Adizes a Vállalatok Életciklusai című könyvében a vállalatok története és az élő szervezetek életútja között von szoros párhuzamot. Ahogy ő írja, egy vállalat végigmegy a következő szakaszokon:
- Megszületés előtt
- Születés
- Csecsemőkor
- „Gyerünk-gyerünk” kor
- Serdülőkor
- Felnőttkor
- Megállapodottság
- Arisztokrácia
- Korai bürokrácia
- Haldoklás
- Halál
Hogy segítsek a gondolkodásban, elmondok egy történetet
Néhány éve beszélgettem az egyik nagyvárosunk hőszolgáltató vállalatának a vezetőjével. Elmesélte nekem, hogy nyolc éve vette át a cég vezetését. Ráadásul elég drasztikus körülmények között. Ugyanis a városban, kemény tél idején durván akadozott, majd leállt a hőszolgáltatás. A polgárok a városháza előtt tüntettek. Ezért az önkormányzat egyetlen gyors mozdulattal kipenderítette az előző vezetőt, és őt tették oda teljhatalmú válságmenedzsernek.
A mondás szerint egy ötvenfős iroda már simán képes annyi bonyolultságot és feleslegességet előidézni, hogy szépen ellátják önmagukat feladattal és munkával, mindenféle valódi termelés és kifelé irányuló produktum nélkül. A jelek szerint ez már negyvenöt főtől is működik. A fejődés tehát korántsem biztos, hogy mindig növekedést jelent.
Évszázados cégek?
Van egy nagyon nagy különbség egy élő szervezet és egy cég között. Az élő szervezet egy viszonylag jól behatárolható időn belül mindenképpen végigmegy a fenti a szakaszokon. Egy cégre ugyanez már nem igaz! Van olyan, amelyik a már az anyaméhben elhal. Azaz meg sem születik, csak az ötlet szintjén marad. Aztán nagyon sok már az első egy évben csődbe megy.
Michael Gerber „A vállalkozás mítosza” című könyvében azt írja, hogy az USA-ban a kezdő kis- és középvállalkozások 40%-a nem éri meg az első születésnapját. A következő 40% pedig az ötödik születésnapját. Tehát 80% már az első öt évben meghal. Ezeknél a cégeknél nagyon rövid az életciklus. (Az induló vállalkozások esetén a bukások egyik fő oka valójában egy számolási hiba a Piac&Profit szakértője szerint. Segítünk elkerülni!)
De nem törvényszerű, hogy cég hamar elbukjon, vagy hogy egyáltalán elbukjon. Tavaly nyáron életem párjával Angliába mentem angolt tanulni. Autóval mentünk, és a Csalagút helyett a kompot választottuk. A P & O komp társaság egyik hatalmas hajója vitt át bennünket a La Manche csatornán. Volt időnk körbenézni hajón. Az egyik lépcsőfordulóban találtam egy kis kiállítást a cég történetéről. Élmény volt átböngészni a sok fényképpel tarkított tablót. Ez a cég több mint száznyolcvan éves, és még mindig él és virul. Azt a hajót például, amelyen mi utaztunk, két éve építették Finnországban. Száznyolcvan év alatt nem halt el a P & O, és nem is úgy néz ki, mint aki jelenleg éppen haldoklik.
Azt gondolom, hogy igazán azon múlik egy cég élete, hogy a cégvezetés mennyire kreálja azt. Ha megfelelő felelősségvállalással, kreativitással, lendülettel és tudással teszik a dolgukat, akkor a határ valószínűleg a csillagos ég. Ha ezek nincsenek ott, akkor pedig hamar leáldozik annak a cégnek.
Sose hagyja abba a cége teremtését! Legyen az az életgörbe hosszabb, mint a saját élete!
Piroska Gyula www.piroskagyulatrening.hu
