Bár Magyarország körülbelül 5 milliárd euróval kevesebb támogatást kap majd a 2014–2020 közötti periódusban, mint a 2007–2013 közötti időszakban, mégis több pénz juthat a vállalkozásoknak. A csökkentést ellensúlyozza egyrészt a sokkal gyengébb forint, másrészt az a tény, hogy a kormány tervei szerint a korábbi 16 százalék helyett az uniós források 60 százalékát fordítja a gazdaság fejlesztésére.

Ha számolunk, akkor ezt azt jelenti, hogy a 2007–2013-as ciklusban 4,1 milliárd euró jutott a cégek fejlesztési projektjeire, 2014-től viszont ez a szám 12,3 milliárd lesz, ami pontosan háromszorosa az eddiginek, és forintra átszámolva 3690 milliárdot jelent, ami a teljes magyar GDP 13%-át teszi ki.

Nem vitás, hogy ez óriási lehetőséget jelent a vállalkozások számára arra, hogy fejlesztési projektjeiket megvalósíthassák, és ahhoz szignifikáns támogatást nyerjenek el. Mindez hatványozottan igaz a vidéki (Budapest és Pest megyén kívüli) vállalkozásokra, amelyek a leginkább haszonélvezői lesznek az uniós forrásoknak.

Már most érdemes megkezdeni a felkészülést

Érdemes tehát már ez évben is egy kis figyelmet fordítani a jövő évi lehetőségekre, ami alatt elsősorban a 2012-es évi mérleg elkészítését kell érteni. Amennyiben ugyanis 2014 év elején megnyílnak a lehetőségek, a cégek még a 2012-es beszámolójuk alapulvételével tudnak majd indulni, vagy nem indulni a pályázati lehetőségeken. A 2014-es kiírásokról még vajmi keveset tudunk, ezért a készülés szempontjából nincs más lehetőségünk, mint a 2011–2013-as Új Széchenyi Terv kiírásait alapul venni.

A gazdaságfejlesztési kiírásokon az utóbbi 3 évben egyre könnyebb és könnyebb feltételekkel tudtak a cégek pályázni. Egy feltétel azonban, amely az uniós szabályokból következik, nem változott, és jövőbeni eltörlése sem várható. A kizáró feltétel lényege, hogy a cég saját tőkéje nem lehet negatív, illetve el kell érnie a jogszabályban rögzített minimumot.

A betéti társaságoknál (bt.) és a közkereseti társaságoknál (kkt.) utóbbi szabálynak nincs jelentősége, de a kft.-k esetében ez jelenleg a minimum 500 ezer forint saját tőke elérését jelenti. Érdemes tehát figyelni erre, nehogy csak pár ezen forinton múljon a pozitív saját tőke elérése, amelynek nem teljesítése esetén viszont a vállalkozás sok millió forint uniós forrástól eshet el.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázati lehetőségei további gazdasági feltételeket inkább a kutatás-fejlesztési, más néven K+F pályázati lehetőségeknél alkalmaztak. Az ÚSZT K+F kiírásai enyhítettek az indulási feltételeken, és kinyitották a kaput a termelő vállalkozások előtt is, hogy K+F jogcímen nyerjenek el támogatást.

A K+F kiírások olyan cégeket kívántak támogatni, amelyek úgymond „normál” termelő tevékenységet folytatnak, azaz rendelkeznek mindazon eszközzel és forrással, ami a termelő tevékenység folytatásához szükséges. Más szóval, ha egy cég bérbe gyártat, eszközállománya lesz olyan kicsi, hogy nem felel meg a kívánalmaknak. Az sem jó, ha a cégnek kölcsönzött munkaereje van, mert akkor a létszáma lesz gyakorlatilag nulla, így megint csak lesz egy olyan feltétel, amit nem tud teljesíteni.

Szempontok a K+F pályázatokon

A megfelelő eszköz- és létszámállomány alapvető szempont a K+F pályázatokon való induláskor, míg a következőek olyanok, amelyekből elegendő csak néhány teljesítése, hogy a cég elegendő pontszámot érjen el a bírálatkor.

E szempontok például a következők:

• A cég K+F adókedvezményt vesz igénybe

• Kísérleti fejlesztést aktivál

• Elegendő számú közép- vagy felsőfokú végzettségű dolgozót foglalkoztat

• Iparjogvédelmi oltalmat vásárol vagy szerez meg

• Tevékenységei közé felveszi a TEÁOR ’08 szerint vagy 72.11 (biotechnológiai kutatás, fejlesztés), vagy 72.19 (egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés) tevékenységeket

Azon cégek számára pedig, amelyek komolyabb kutatás-fejlesztési projektekben gondolkodnak, további feltételek teljesítése lehet szükséges. 2012-től él az a rendszer, miszerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) egy minősítési eljárás keretében igazolhatóan K+F projektté lehet az adott vállalkozás kutatás-fejlesztési projekttervét minősíttetni. Az utóbbi időben több K+F kiírás is indulási feltételként írta elő e minősítő határozat meglétét, amelynek megszerzése többhetes folyamat. Ebből adódóan 2014-ben versenyelőnybe kerülhetnek azok a cégek, amelyek 2013-ban már minősítették projektjüket, és a kiírás megjelenésekor már rendelkeznek az SZTNH minősítő határozatával.

dr. Szabó Bence EURO Pályázat Kft. ügyvezető igazgató www.europalyazat.hu