Szabó György ügyvezető szerint a cég az elmúlt évek során a Makói-árok 995 négyzetkilométeres területén 16 kutat fúrt le, és sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2.500 méteres vastagságú „gáztelített" réteg található. Hozzátette: ahhoz, hogy kiderüljön, miként termelhető ki gazdaságosan a szénhidrogén, további kutatásokra van szükség. A kutak közül a Makó-7 jelű 6.086 méteres talpmélysége országos rekordnak számít, csakúgy, mint a mélyben uralkodó 1.300 baros rétegnyomás és a 262 Celsius fokos hőmérséklet - mondta az ügyvezető.
A lemélyített kutak között akadnak olyanok, amelyeket ideiglenesen lezártak, ám kettő olyan is van, ahol olajat és gázt termelnek ki. Más gáztermelésre nem használható kutaknál pedig a geotermikus hasznosítás lehetőségét vizsgálják - közölte a szakember.
Szabó György elmondta: ahhoz, hogy megismerjék a mélybeli hőáramlási viszonyokat újabb kísérleteket kell elvégezni. A jövőben azonban lehetőség lesz ezeknél a kutaknál a villamosenergia-előállításra is. A TXM az országban jelenleg egyedüliként rendelkezik a 2.500 méternél mélyebb, vízkivétellel nem járó földhő-hasznosításhoz szükséges hatósági engedélyekkel - tudatta az ügyvezető.
A Makói-árokban eddig megvalósult beruházások értéke meghaladja a 300 millió eurót. Szabó György hangsúlyozta, hogy a kutatásokat nem a magyar adófizetők pénzéből, hanem a torontói tőzsdén jegyzett Falcon saját forrásaiból végezték.
A makói földgáztalálat egy egészen sajátos őrületet indított el annak idején Magyarországon. A Makó mellett talált földgázmező jónéhány publicistát arra késztetett, hogy tollat ragadjon. Retorikájukban, mint a legújabb kori magyar feltámadás és felemelkedés gazdasági csodaszereként jelent meg a talált földgáz, melyet természetesen a magyar kormányzat különböző - csak sejtetett - érdekek mentén ingyen kiárusít és a magyar föld kincsét végleg a nemzetközi tőkéscsoportoknak szolgáltatja ki. Retro összefoglaló a makói gázról.
