A projektben részt vevő három cég - Golder Zrt., Geovol Kft., Martin Metals Kft. - illetve a Bay Zoltán Nonprofit Kft., és a Pannon Egyetem az ajkai tározókban lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeit kutatta, hogy hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek ki.

A projekt eredményeként számos eljárást és két termelő technológiát dolgoztak ki, illetve berendezést létesítettek.

Penk Márton az MTI megkeresésére közölte: a Martin Metals Kft., mint a másodnyersanyagok újrahasznosításával foglakozó egyik legnagyobb magyar cég, már jóval a 2010-es vörösiszap katasztrófa előtt elkezdett foglalkozni a bauxitmaradvány felhasználásának lehetőségével, amelyből csak Magyarországon mintegy 50 millió tonna áll rendelkezésre.

Hangsúlyozta, hogy a vörösiszapból jelentős mennyiségű vas-oxidot tudtak kinyerni, amely a vasérc helyettesítésére is alkalmas. Ajkán, ez egykori timföldgyár egyik épületében idén elkészültek a gyorskötő cement gyártására szolgáló berendezés telepítésével és elkezdődött a kísérleti gyártás.

Elmondta, hogy a bauxitmaradványt nagy mennyiségben lehet használni a betongyártásban is. Az adalékanyag jelentősen javítja és növeli a beton élettartalmát és kiváltható vele a kavics és homok mintegy harminc százaléka.

Inotán idén szeptemberben elindult a vörösiszap betonadalékként történő hasznosítása, az ide telepített gyártósor mintegy félmilliárd forintos beruházásból valósult meg. Jelenleg mintegy évi nyolcezer tonna bauxitmaradvány feldolgozására van engedélyük, de ezt bővíteni szeretnék - mondta.