A cikk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg. 

A kormány még a múlt héten nyújtott be számos törvénymódosító javaslatot, melyek egyikében megbújik egy, a koronavírus-járvány által legjobban sújtott ágazatban dolgozók jövőjét érintő változtatás. A javaslat elfogadása esetén valamivel több lehet a nyugdíjalapjuk, így pedig a nyugdíjuk is a vendéglátásban dolgozóknak. Mondjuk is, miről van szó.

A benyújtott módosító javaslat értelmében a felszolgálási díjra vonatkozó speciális szabályokat megszüntetnék. Ez azt jelenti, hogy a felszolgálási díj címen szerzett jövedelem teljes egészében a nyugdíjalap részét képezné. A jelenleg még hatályos törvény alapján ugyanis annak csupán a 81 százalékát veszik figyelembe a nyugellátás kiszámítása során.

A törvény annak elfogadása esetén visszamenőleges hatályú lenne, mint azt a módosító javaslatban írják:

"a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81 százalékát, az azt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét"

kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni. Ezzel a vonatkozó jogszabályokat viszonylag rövid időn belül módosítják. Legutóbb ugyanis 2020. július elsejétől változtak a felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezések. Igaz, akkor az adózás területén történtek módosítások.

A felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem lett, és így azt 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhelte, melyet a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallania és megfizetnie. Ezelőtt az adózási kötelezettség a foglalkoztatót terhelte, ő fizette meg az alkalmazott helyzett a 15 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a módosítás azonban nem volt független a döntéstől, mellyel a munkavállalók által fizetendő járulékokat összevonta a kormány 2020. július elsejétől. Gyakorlatilag megszüntette a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot, azzal, hogy összevonta őket társadalombiztosítási járulék címén.

Mivel ezzel a lépéssel maga a nyugdíjjárulék, mint fizetendő közteher jogcím megszűnt, ezért a felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezéshez is hozzá kellett nyúlni. A felszolgálási díj után más közterhet egyébként nem kell fizetni, a személyi jövedelemadó szempontjából adómentes jövedelemnek minősül.

Azt érdemes külön megjegyezni, hogy ez a módosítás csak a felszolgálási díjat (köznapi néven szervizdíjat) érinti, a borravalóra nem vonatkozik. A kettő közötti legfőbb különbség az önkéntesség. Míg a borravaló összege teljes egészében a vendégre van bízva, a felszolgálási díj egy rögzített tétel, a felszolgált étel és ital ára mellett a kiszolgálás díját jelenti. A felszolgálási díj mértéke általában a fogyasztás értékének 10-15 százaléka, amely a fizetendő számla összegének részét képezi. Adózásban is különböző szabályok vonatkoznak a borravalóra és a felszolgálási díjra. 2020. július elsejétől a felszolgálási díjjal ellentétben a borravaló nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek, így sem a munkaadót, sem pedig a munkavállalót nem terheli járulékkötelezettség.