Az Áfa tv. 2014. július 1. napjától hatályos 58. § (1) bekezdésének módosított szövege, valamint az új 58. § (1a) bekezdése értelmében a közszolgáltatásokat végző cégek kivételével minden olyan cég, akik a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg – így a munkaerő-kölcsönző cégek valamint az iskolaszövetkezetek is – kikerülnek azon cégek köréből, akik az áfát a fizetési határidőnek megfelelő időpontban számolhatták el és fizethették meg. Ez azt jelenti, hogy eddig ezek a cégek akkor fizethettek áfát, amikor az ténylegesen meg is érkezett a számlájukra (a késedelmesen vagy egyáltalán nem fizető vevőket itt figyelmen kívül hagyom, ilyenek minden szektorban léteznek).
Az új szabályozás szerint az áfát a teljesítés hónapját követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük. Mivel e cégek is jelentős arányban dolgoznak 30, 60, esetenként 90 napos határidővel fizető nagyvállalatoknak, ezért gyakorlatilag egy-három hónapig kénytelenek az ÁFA összegét megelőlegezni. Mivel ezek a cégekre nem jellemző az erős tőketartalék, valamint a piaci versenyben kialakult áraik alapján a bevételük 85-90%-át bérre és ezek közterheire fordítják, nem rendelkeznek fedezettel az ÁFA előlegezésére. Így abba a helyzetbe kényszerülnének a jogszabály hatálybalépésével, hogy választaniuk kellene: bért ne fizessenek, munkáltatói közterheket vagy áfát - mondja Simon Balázs, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója.
A munkaerő kölcsönző szféra érdekképviseleti szervei márciusban egyeztetéseket kezdeményeztek az illetékes tárcával, ahova eljuttatták a problémáról készített összefoglaló anyagot és megoldási javaslataikat. A tárca válasza szerint foglalkoznak az üggyel és keresik a megoldást. A választások miatt a tényleges megoldás csúszik, hiszen erre megoldást már csak az új Országgyűlés adhat, és a probléma biztos megoldására garanciával jelenleg senki nem rendelkezik.
Ezért tartom fontosnak, hogy a szféra fogjon össze, és készüljön fel arra az esetre is, ha ezt, az ágazati szinten húszmilliárd forintot elérő likviditási sokkot, hogyan fogja túlélni, ha ebben a formájában mégis hatályba lép a törvény - mondja Simon Balázs.
A megoldások keresésében adószakértő, banki szakember, interim menedzsment szakértő és a szféra legnagyobb cégeinek felsővezetői keresik közösen a megoldást, miközben az érdekképviseleti szervek azonnal készek folytatni az egyeztetést a minisztériummal ahogy az új Kormány felállt. Az összegyűlt tapasztalatokat, megoldásokat május 14-15-én összegzik a szakemberek a Wolters Kluwer által szervezett XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzési konferencián.
