Az összefonódás bejelentéseket a GVH azonnal közzéteszi honlapján, ez most is így történt december 11-én. A rideg versenyjogi tartalom összefoglalója szerint a Lidl megszerzi hét budapesti és Budapest környéki, napi fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzlet üzemeltetésének jogát (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.; Center Veresegyház, mint Vállalkozásrész; Center Üröm, mint Vállalkozásrész; Center Szada, mint Vállalkozásrész; Budapest, Ferenciek tere, mint Vállalkozásrész; Budapest, Rákóczi út, mint Vállalkozásrész; Budapest, Remete, mint Vállalkozásrész; CBA-Aranyherceg, mint Vállalkozásrész).

Ezek Budapesten a Rákóczi úton, a Ferenciek terén, a belvárosi Arany János utcában lévő, a Máriaremetei, egy veresegyházi, egy szadai és egy ürömi boltjait jelentik a CBA-nak. Bizonyára sok magyarázatot nem igényel, hogy ezek - a kereskedés oldaláról - nagyszerű helyeken lévő boltok, főleg a belvárosiak.

Először is a GVH nyilván valamit csinál a bejelentéssel. Vagy tudomásul veszi, amiről hatósági bizonyítványt ad ki, vagy egy megindított eljárásban állapítja meg, hogy az összefonódás csökkenti-e jelentős mértékben a versenyt. Az összefonódási bejelentések azért is nyilvánosak, mert a GVH észrevételeket is vár, nyilván a piaci szereplőktől, versenytársaktól is. A blokkk.com feltételezése szerint ennek a hét CBA-s boltnak az átvétele előreláthatóan nem befolyásolja a piaci versenyt, hiszen a Lidl áruházainak száma 170 körül mozog, például december 14-én nyitja a következőt, de a többi nagylánc versenytárs is folyamatosan terjeszkedik. És nem a Lidl a legnagyobb.

A versenyjogban az Európai Bizottság három, a magyar GVH öt évvel számol az összefonódás tartósságának megítélésében, ugyanis a tartós összefonódási ügyletek ellenőrzése a cél.

Az összefonódásnak négy alapesete a szervezeti egyesülés, a vállalkozás rész megszerzése, a vállalkozás feletti irányítás megszerzése, vagy közös vállalkozás létrehozása. Hát itt a bejelentésből kiderül, hogy egyes vállalkozásrészek üzemeltetéséről van szó, egymástól - még szép - független vállalkozások között. Az üzemeltetés pedig nem adás-vétel. Nyilván bérleti díjat, vagy valami hasonlót fizet a Lidl.

A Lidl egységes arculattal és árukínálattal szervezi üzleteit, kivétel nincs. Így az szinte kizárható, hogy CBA logós boltban vegyenek Lidl saját márkás termékeket a vásárlók, vagy maradjon a CBA-s áruválaszték. Bár arra van példa, hogy egy áruház adás-vétel után egy darabig még a régi néven futnak a boltok, ez megállapodás kérdése, de egy ilyen megoldás nem illik a Lidl üzletpolitikájába. Furcsa is lenne.

És a létszám is változni fog az egyes boltokban. A Lidl üzletfilozófiája, hogy diszkont jellegénél fogva, mint mindenütt a világban, kevesebb emberrel mozgat és értékesít ugyanakkora árutömeget (és kisebb költséggel, éppen ez a versenyelőnye). Az egy főre jutó árbevétel a Lidl-nél a legtöbb az élelmiszeres láncok körében, 80 millió forint körül mozog, ugyanez a CBA-Baldauf Kft-nél 23 millió forint volt 2016-ban, a beszámolóik szerint. Tehát minden bizonnyal lesz átszervezés a dolgozók körében is.

Az persze másik kérdés, hogy egy CBA pénztáros fog-e árut pakolni a polcra, mint a többiek a Lidl áruházakban, vagy éppen padozatot, polcot takarítani. Bérben viszont jól is járhatnak, mivel a Lidl a legjobban fizető nagyáruházak egyike. De hát nem kell elbocsájtási hullámmal sem számolni, mivel a Lidl folyamatosan keres bolti dolgozókat, így akár két legyet is üthet egycsapásra. Szerzett új boltokat és új dolgozókat, akiket azért át fog csoportosítani.