A magyar e-kereskedelmi piac felett összecsaptak a hullámok az elmúlt években: lelassult a növekedés, előretört a régiós konkurencia, most pedig egy nem éppen az európai- és magyar szabályok szerint játszó kínai versenytárs forgatja fel a piacot.
A KSH adatai szerint 2019-ben és 2020-ban még 41, illetve 45 százalékkal bővült az online kiskereskedelmi forgalom. A koronavírusjárvány alatt ez volt a kevés irigyelt terület, ahol nem kellett a válsággal megküzdeni. 2022-ben azonban már csak 7, tavaly pedig alig 3 százalék volt a bővülés.
Felívelés helyett pedig megjött a Temu, ami az árérzékeny magyar fogyasztóknak a piacinál 50-70 százalékkal olcsóbban kínál termékeket. Ezért az árért az alacsonyabb minőséget sokan elfogadják. Még az újdonság varázsa is működik.
„A hazai fogyasztóknak is fájni fog, hogy a Temu letarolja a piacot” – világít rá a probléma egy kevéssé nyilvánvaló hatására Szabó László. Ugyanis a kínai vállalat abban bízik, hogy ők lehetnek az első régiós webkereskedő, akik az Amazonhoz hasonlóan platformként szinte minden létező terméket el tudnak hozni a fogyasztókhoz.
Csakhogy az első egy-két év piacszerzése után a magyar vásárlók egy nehezebben elérhető, rosszabb ügyfélélményt biztosító szolgáltatással kell együtt éljenek. Ráadásul a nem fenntartható modell miatt már korántsem garantált, hogy ilyen áron lesz elérhető a kínálat,. A kezdetben vonzó ingyenes szállítás és magas árengedmények idővel valószínűleg megszűnnek, így hosszú távon a fogyasztóknak kedvezőtlenebb feltételekkel kell szembesülni.
