A Magyar Eximbank a „keleti nyitásként” meghirdetett külgazdasági irány mentén stratégiai együttműködésre törekszik a kínai partnerintézményekkel annak érdekében, hogy a magyar exportőrök minél szélesebb körben juthassanak a térségbe irányuló, exporttevékenységet támogató forrásokhoz.
Az állami irányítás alatt működő Kínai Eximbank 1994 óta fejti ki működését, mérlegfőösszegét tekintve az egyik legnagyobb exporthitel ügynökség a világon (mintegy 190 milliárd USD). A magyar és a kínai partner között aláírt megállapodás nagymértékben elősegítheti a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését.
A kormány négy rendeletben módosította a Magyar Export-Import Bank (Eximbank), valamint a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) működési szabályait, a rendeletek a decemberi Magyar Közlönyben jelentek meg, és formálisan már január elsejével hatályba is léptek.
Az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló rendelet módosítása – egyebek mellett – definiálja a kamatlábakat. Így a referencia-alapkamatláb az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amelyet a szerződéskötés napján érvényes százalékkal kell figyelembe venni. Az egyéni referencia-kamatláb az előbbi értékből indul ki, de hozzájárul még a hitelkockázat, az adós minősítése, valamint az ügylet fedezettségétől függő felár is.
Az új konstrukciókról korábban Nátrán Roland beszélt a Piac&Profitnak!
