Először a marketing részleg minden dolgozóját visszahívta az irodába, majd második lépésként minden részlegen megszüntette a távmunkát az IBM. Ez valójában – amerikai vállalatról lévén szó – sokaknak sokkal komolyabb változást jelentett, mint, hogy mostantól mindennap fel kell venni az üzleti öltözetet és átutazni a városon. Sokan ugyanis teljes távmunkában akár az ország másik feléről dolgoztak a vállalatnak. A marketingesek esetében viszont a döntést követően mindenkinek a létrehozott hat központ valamelyikébe kell bejárni, tehát sok esetben az ország másik felére kellett költöznie a munkavállalóknak. Aki pedig ezt nem vállalta, attól elköszönt a vállalat.
Hogy éppen egy technológiai cég az, amely a távmunka visszaszorítása mellett döntött, az azért is meglepő, mert sokak szerint a sikeres bevezetés egyik kulcsfontosságú feltétele éppen a megfelelő, a távoli közös munkát segítő technológia megléte. Egy évvel ezelőtt még a hazai IBM vezetősége is azt magyarázta technológiai értelemben a munkavégzésre közösségi tevékenységként tekintenek, és ezért egy, a közösségre épülő multifunkcionális rendszerben is dolgoznak.
Egy gigavállalat pálfordulása pedig azért is meglepő, mert az elmúlt időszakban tanulmányok és kutatások sokasága támasztotta alá: mind a cég, mind a munkavállalók számára megéri, ha az irodától távol (is) dolgozhatnak.
Olcsóbb és motivált munkavállalók
Egy tavalyi készült kutatás szerint az európai munkavállalók 62 százaléka a munkája egy részét ma már otthonról végzi. Az Epson kutatása szerint Magyarországon már alig minden tizedik munkavállaló (9%) tölti munkaidejének teljes részét kizárólag irodai környezetben. A home office olyannyira közkedvelt, hogy a megkérdezettek közel fele akár 20 százalékkal kevesebb fizetésért is hajlandó lenne dolgozni, ha ezt otthonról tehetné. A távmunka költségcsökkentő hatása ráadásul nem csak ebben mutatkozik meg, hanem áttételes formában is, például az iroda bérleti díjában. Ha a kollégák egy része nem jár be, sokkal kevesebb asztal, munkaállomás, vagyis összességében hely szükséges, ami újabb megtakarítást jelenthet. Ráadásul a távmunka kapcsán számos költség elszámolható.
De nem az anyagi előny az egyetlen, ami a munkáltatók számára vonzóvá teheti ezt a megoldást. A motivált dolgozók ugyanis sokkal többet is tehetnek a vállalatért annál, mint, hogy nem kérnek fizetésemelést. A távoli munkavégzés lehetősége annyira vonzó, hogy akár béren kívüli juttatásként is beépíthető lenne a szervezeti működésbe – a cégek többsége azonban még messze nem tart itt.
A munka és magánélet egyensúlyának szempontjából is komoly javulást érhetünk el a segítségével, már csak azért is, mert a munkanapok jelentősen rövidebbé válhatnak az ingázási idő kiküszöbölésével. De akár a munkaerőhiány csökkentésében is szerepe lehet, például az informatikai szektorban. Sok esetben ugyanis a munkaerő kereslet és kínálat fizikai távolsága az, ami akadályozza a sikeres toborzást, a távolról végezhető munkák esetében azonban nem feltétlenül gond a magyarok hírhedt immobilitása.
A főnök igényli az ellenőrzést
Felmérések azt is megmutatták, hogy az emberek nagy része szerint messze nem az irodában a leginkább produktív, ennek ellenére sok cég ódzkodik a távoli munkavégzés lehetőségétől. Egy amerikai felmérés szerint állítólag azért, mert a menedzserek egyrészt nem bíznak az alkalmazottakban és abban, hogy valóban elvégzik a munkát otthonról is. Másrészt a menedzserek attól is félnek, hogy ők maguk nem lesznek képesek összefogni és irányítani egy olyan csapatot, amelynek tagjai sokszor nincsenek jelen az irodában.
Ugyanakkor a munkavállalók önállóságának alábecslése azzal a káros következménnyel is jár, hogy az eredményesség demonstrálására csak a vezető jelenlétében van lehetőség – vagyis kizárólag a vezető személyes és fenyegető ellenőrzése az, ami valódi erőbedobásra készteti a munkavállalót – ez pedig nyilvánvalóan kontraproduktív a szervezet és a vezető szempontjából.
Nem megváltás
Hogy mennyire eredményes a távmunka, azt a munkafolyamatok jellegzetességei is meghatározzák. A nagyobb kollaborációt, speciális tárgyi eszközöket igénylő feladatok esetében értelemszerűen nem, míg az elmélyülést, összpontosítást és egyéni kreativitást igénylő feladatok esetében kifejezetten megfelel ez a fajta munkavégzés. Befolyásoló tényezők emellett a vállalaton belül elterjed kommunikációs szokások, a vezetői attitűd és természetesen a munkavállaló személyisége, szociábilitása is a Távmunka Szövetség tapasztalatai szerint.
Vagyis nincs egyetlen igaz út. Bár eddig úgy tűnt, nem nagyon létezhet távmunka nélküli jövő a fejlett világ munkaerőpiacán, lehet, hogy nem mindenkinek ez hozza meg a várt lojalitás és hatékonyság növekedést.