Több általános, iparágon átívelő faktor befolyásolja a hazai CRM-fejlesztéseket - derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Kereskedelem Kutatóközpontja és az L&P Solutions tanácsadó vállalat öt iparágban (bank, biztosítás, telekommunikáció, kiskereskedelem, szálloda) vizsgálta szakértői interjúkból. A CRM-beruházásokra egyrészt a gazdasági válság gyakorolt negatív hatást, másrészt a szigorú hazai adatvédelmi szabályozás állít korlátokat. Viszont a digitalizáció térnyerése, a vevőazonosítási lehetőségek bővülése, valamint az Európára kiterjedő, új jogharmonizációs törekvések új fejlődési irányokat jelölnek ki a vállalati CRM-tevékenység számára.
A legtöbb interjúalany úgy vélte, hogy a legégetőbb üzleti probléma a vevők megtartása, amelyben a CRM hatásos eszköznek bizonyul. A megkérdezett CRM vezetők szerint ma már kifinomult vevőkapcsolati rendszerekre van szükség, amely képes személyre szabott, releváns ajánlatokat nyújtani a vevők számára, és növelni a szolgáltatások színvonalát.
A külső, közvetítő értékesítési csatornákat is működtető cégek esetében a mérhetőségben és ösztönzésben jelentkeznek problémák. Több CRM-vezető is megfogalmazta, hogy a külső partnerek rendszereit az iparágban integráltabban kellene kezelni, illetve olyan jutalékrendszert kell kidolgozni, amely nem az egyes csatornák teljesítményét, hanem a teljes ügyfélértéket növeli. A kiskereskedelemben – ahol közvetítők gyakorlatilag nincsenek jelen - ugyanakkor leginkább az analitikus CRM-képességek hiányoznak, így a vállalatok adatbányász és lojalitásprogram-üzemeltető cégekkel működnek együtt a vevői adatok elemzésében.
A telekommunikációs és bank szektorban találhatók a legfejlettebb CRM-megoldások, a vállalatok a teljes ügyfél-életciklust képesek menedzselni. A sikeres CRM-tevékenység egyik kihívása ugyanakkor, hogy sokszor a szervezet üzletfejlesztési területén ugrásszerűen megnő a CRM-alkalmazásokkal kapcsolatos belső igények száma és megvalósításuk kapacitáskorlátokba ütközik.