Köthető harmadik személy javára szerződés?

Egy szerződés alapján rendszerint a szerződő felek válnak jogosulttá és kötelezetté. Azonban nem kizárt, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy abból harmadik személy szerezzen meghatározott jogokat, például az ő javára teljesítsék a szerződésben meghatározott szolgáltatást. Melyek a harmadik személy javára szóló szerződés alapvető szabályai?

2019. április 29.

Piac&Profit

Általában egy szerződésből azok a felek szereznek jogokat és kötelezettségeket, akik a szerződést egymással megkötötték. A jog lehetővé teszi azonban, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy annak alapján egy harmadik személy váljon jogosulttá. Ilyen eset lehet például, ha valaki más személy javára fizet be egy utazásra.

Egy szerződés is lehet erkölcstelen?

Az erkölcs és a jog nem minden esetben ugyanazt takarja. Van, ami bár jogszerű, egyesek szerint még sem erkölcsös. Van azonban olyan is, melyet már a jog sem tolerál. Ezek a jóerkölcsbe ütköző szerződések. A kérdés, hogy jogilag mi ütközik a jóerkölcsbe.

A más személy javára kötött szerződést meg kell különböztetni a képviselettől. Ha valaki más személy meghatalmazottjaként jár el a szerződéskötéskor, akkor közvetlenül a képviselt személy a szerződő fél, nem pedig a képviselő. Képviselet esetén tehát a képviselő cselekménye folytán közvetlenül a képviselt személy szerez jogokat vagy vállal kötelezettségeket.

Ezzel szemben, ha valaki harmadik személy javára köt szerződést, akkor e személy nem válik közvetlenül szerződő féllé. Nem lesz kötelezettje a szerződésnek, és jogok is meghatározott feltételekkel szállnak rá.

Az ilyen típusú szerződések jellemzője, hogy akinek a javára kötötték a szerződést az ebből csak jogokat szerezhet, akarata ellenére kötelezettségek nem hárulhatnak rá.

Mikor követelhető a teljesítés?

Harmadik személy javára kötött szerződés esetén e személy meghatározott feltételek esetén közvetlenül is követelheti a javára kikötött szolgáltatás teljesítését. A szolgáltatást a harmadik személy közvetlenül akkor követelheti, ha e jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. A körülményekből egyértelmű például a teljesítés követehetősége, ha a szerződésben kifejezetten megjelölték azt a kedvezményezett személyt, akinek a javára a szerződés szól.

Miért jobb a papír az adott szónál?

Nem egyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi papír nélkül is megbízunk egymásban.” – mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?

Ahhoz, hogy a teljesítés követelhető legyen a kedvezményezett személy részéről szükséges, hogy a felek valamelyike értesítse a javára szóló szerződésről. Az értesítésnek a felektől kell érkeznie, ami azt jelenti, hogy ha más forrásból szerez tudomást a szerződésről, ez önmagában nem jogosítja fel a kedvezményezettet a teljesítés követelésére.

Az igényről való lemondás

Természetesen a harmadik személyre, akinek a javára szerződést kötnek, akarata ellenére nem kényszeríthetnek rá jogokat sem. Így akarata ellenére senki nem vonható bele egy szerződésbe olyan kedvezményezett harmadik személyként sem, aki a szerződésben kikötött szolgáltatást el kell fogadja. Ezért a harmadik személynek joga van arra, hogy a neki járó szolgáltatásról lemondjon.

Ha a szolgáltatás teljesítésének követeléséről a külső személy lemondott, az nem jár azzal a következménnyel, hogy a szerződés megszűnik, és a kötelezett szabadulna a kötelezettsége alól. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatást az követelheti, aki a lemondott harmadik fél javára szerződött.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érvényes az emailben megkötött szerződés?

Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az email, mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az emailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, keletkeztetnek-e kötelezettséget a küldő, illetve a címzett számára, illetve vita esetén bizonyítékként felhasználható-e.

Véleményvezér