A kötbér egy olyan pénzösszeg, amelyet a szerződésben résztvevő félnek akkor kell fizetni, ha megszegi a szerződést, így különösen, ha például a szerződésben vállalt kötelezettségét elmulasztja (késedelembe esik) vagy nem megfelelően teljesíti. Kötbért akkor lehet követelni, ha a szerződésben a felek erről írásban megállapodnak. (Vannak más, szerződésbe foglalható megoldások is, amelyek révén nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat.)
Funkciója egyrészt abban áll, hogy megerősíti szerződéses kötelezettségvállalást, hiszen egy pénzösszeggel biztosítja a kötelezettség teljesítését. Másrészt úgynevezett átalány-kártérítésként is szolgál szerződésszegés esetére. Ez azt jelenti, hogy a kötbér összegét akkor is ki kell fizetni, ha a szerződésszegéből a kötbér összegénél kisebb kár származott. Tehát a kötbért igénylő félnek nem kell bizonyítania, hogy ténylegesen mekkora kára keletkezett, csupán azt, hogy a másik fél a szerződést megszegte. Természetesen ha a tényleges kár összege a kötbért meghaladja, akkor a kötbér feletti rész is követelhető, amelynek összegét viszont már bizonyítani kell.
Kötbért gyakran használnak a fogyasztókkal szerződő cégek, szolgáltatók, az általuk előre meghatározott általános szerződési feltételekben. Természetesen ez önmagában még nem minősülhet tisztességtelennek. Akkor tisztességtelen a fogyasztói szerződésben foglalt kikötés, ha a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg. Adott esetben ilyennek minősülhet a fogyasztó terhére kikötött kötbér is.
Az egyik leggyakoribb esetet, amikor azért tisztességtelen a kötbérkikötés, mert jelentősen eltúlzott összeg fizetésére kötelezi a fogyasztót. Eltúlzott összegű lehet a kötbér például, ha a szerződés alapján a fogyasztó által fizetendő díjnál (pl. vállalkozói díj, megbízási díj) is magasabb összegű kötbér fizetésére kötelezi a fogyasztót, és ennek egyébiránt nincsen igazolható indoka. A kötbér lehet tisztességtelen abból az okból is, ha annak összege vagy számítási módja nem került világosan és egyértelműen meghatározásra, így a fogyasztóval szerződő fél egyoldalúan határozhatja meg az összeget. Fontos megjegyezni, hogy ha a kötbér mértéke jogszabályban rögzített, akkor az nem tekinthető tisztességtelennek.
A kötbér mérséklése
Vita esetén a bíróságnak arra is lehetősége van a törvény alapján, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét mérsékelje. Bár igaz, hogy a kötbért követelő félnek nem kell igazolnia a ténylegesen felmerült kárát, azonban a körülmények és a bizonyítékok alapján a bíróság mérsékelheti a szerződésben rögzített kötbért. Ilyen eset lehet, ha például a szerződés szempontjából nem jelentős kötelezettség megsértése esetére kötnek ki aránytalanul magas kötbért, vagy a szerződésszegés folytán az érintettet ténylegesen nem érte kár, vagy csak olyan csekély mértékű kár érte, amihez mérten a teljes kötbérösszeg eltúlzott.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda