Javuló tendenciák mellett továbbra is hiányos a magyarországi cégek korrupció és visszaélések elleni védelmi mechanizmusa, a hatóságokhoz ráadásul az érintettek csak elenyésző része fordulna, ha korrupciós üggyel találkozik. A cégek kevesebb, mint negyede fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat – derül ki az EY és az MKIK GVI vállalati visszaéléseket vizsgáló magyarországi kutatásából

A kkv-k kevésbé érzik fontosnak a kockázatkezelést, mint a nagyvállalatok

A cégvezetők több mint fele (56 százaléka) nem tartja fontosnak az etikai vétségek, visszaélések kezelését – az utóbbi körbe tartozók közel nyolcvan százaléka kis- vagy közepes vállalatot vezet. Bár a kkv-k hasonló kockázatoknak vannak kitéve, mint a nagyvállalatok, vezetőik kevésbé foglalkoznak ezzel a témával.  Ugyanakkor bíztató eredmény, hogy etikai kódexszel egyre több vállalat rendelkezik, az utóbbi két évben mintegy 28 százalékról 34 százalékra nőtt az erre gondot fordítók aránya. (Pedig ez a probléma a versenyképességünket is rontja.)

”Az etikai kódex egy érték- vagy szabálygyűjtemény, ami támogatja a cég munkavállalóit és partnereit helyes döntések meghozatalában és a példamutató viselkedésben. Hasznos eszköz, de nem varázspálca. Önmagában, megfelelő kontrolrendszer kialakítása és támogatása nélkül alkalmazva nem elégséges és könnyen ringatja a vezetőséget hamis biztonságérzetbe. Ez azért is veszélyes, mert a kutatás arra is rámutat, hogy sok kockázattal nincsenek tisztában a cégek, az ismerteket pedig sokszor nem vagy nem megfelelően kezelik” - mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

A válaszadó cégek 64 százaléka nem méri fel rendszeresen a kockázatait. Ezzel párhuzamosan sok vezető úgy gondolja, hogy cége nincsen kitéve a korrupció és az etikai vétségek veszélyének és csak 66 százalékuk érzi elengedhetetlennek a vállalati érdekeket sértő magatartás megelőzését. A cégek felsővezetőihez ugyanakkor a korábbinál nagyobb arányban jutnak el az etikai ügyek: a 75 százalékos arány 2010-ben még csupán 19, 2011-ben 28, 2012-ben pedig 45 százalékon állt.

Az immár negyedik alkalommal megjelenő kutatás azt mutatja, hogy korrupciós kínálat megjelenése esetén a vállalatoknak csupán kis része, 6–17 százaléka fordulna a rendőrséghez. A válaszadók leginkább hatósági ellenőrzéskor fellépő korrupciós ajánlat esetén értesítenék a hatóságokat (17 százalék), míg legritkább esetben akkor hívnák a szerveket, ha a korrupció az üzleti partnerek között fordulna elő (6 százalék). Az adatok alátámasztják, hogy a nyilvánosságra került korrupciós esetek ténylegesen csak a jéghegy csúcsát jelentik. (Jellemző probléma az egyszemélyes döntéshozatal, amely nagy kockázatot jelent mind a beszállítók, mind a megrendelők számára, és nagymértékben növeli a visszaélések lehetőségét.)

Javult a jogszabályi környezet

A vállalatvezetők úgy látják, a jogszabályi környezet bizonytalanságának minden komponense, még ha kis mértékben is, de javult 2014-ben, megtörve a korábbi felmérések eredményeiből kirajzolódó tendenciát. Az állami kapcsolatok fontossága azonban 2010-hez képest valamelyest nőtt az üzleti életben.

A magyar cégek jellemzően kevesebb energiát és figyelmet fordítanak megelőzésre és a kockázatok átfogó kezelésére, mint amit nemzetközi piacokon láthatunk. Míg nemzetközi szinten 77% rendelkezik etikai kódexszel, 54% üzemeltet etikai forródrótot és 48% vezetett be anti-korrupciós oktatási programokat, Magyarországon ezek az arányok lényegesen alacsonyabbak: 34%, 54%, valamint 15%.

„A vállalatoknak sokszor nincs megfelelő kockázatkezelési mechanizmusa, amely átfogóan figyelembe venné a korrupcióhoz és egyéb belső visszaélésekhez kapcsolódó veszélyeket. Márpedig a kockázatok hatékony és átgondolt kezelése biztosítja a befektetők és a vállalatvezetés számára a tisztességes üzletmenetet, védi a munkavállalót és a vezetőt egyaránt, és ráadásul nagymértékben csökkenti a visszaélések miatt elszenvedett veszteséget” – hangsúlyozta Biró Ferenc.