Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal), és a részét képező „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork – F2F) stratégia, illetve az abból fakadó károk 2020 májusa óta lázban tartják az európai gazdálkodókat – emlékeztet közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Eszerint az agrárium megreformálását célzó stratégiát az Európai Bizottság hivatalos hatástanulmány nélkül terjesztette elő. Ez drasztikus változtatásokat irányoz elő a klímasemlegesség 2050-re elérése érdekében: a növényvédőszer-használat 50 százalékos, a műtrágya-felhasználás 25 százalékos, az antibiotikumok 50 százalékos csökkentését, míg az ökológiai gazdálkodásban érintett területek arányában legalább 25 százalékra növelést ír elő. Már négy független, tudományos alapokon nyugvó tanulmány (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma – USDA; Kieli Egyetem; az unió Közös Kutatóközpontja – JRC; Wageningeni Egyetem) jutott ugyanarra a szomorú következtetésre: az F2F stratégia alapjaiban rengeti meg az uniós élelmiszertermelést és a gazdálkodók, a vidéken élők megélhetését, emellett ráadásul a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátása sem csökkenne érdemben, sőt, az csak kiszervezésre kerülne az EU-n kívülre.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos hazai, valamint uniós szakmai szervezet is folyamatosan kongatja a vészharangot, hogy az Európai Zöld Megállapodásba foglalt stratégiák kumulatív hatástanulmány nélküli bevezetése elfogadhatatlan – állítja a NAK.
E stratégiák olyan súlyos terhet jelentenének az agrár-élelmiszeripar minden szereplőjére, hogy közülük sokan feladni kényszerülnének a tevékenységüket, az EU élelmiszer-önellátása pedig összeomlana. Az így keletkező élelmiszerhiányt – a szabadkereskedelmi egyezmények révén – az EU-n kívüli országokból érkező, a szigorú uniós termelési szabályok által nem sújtott termékekkel pótolnák.
A vita az Európai Parlamentig is elért
Először annak mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának (COMAGRI) képviselői kérték számon az Európai Bizottságot, hogy az égisze alá tartozó JRC már 2021 januárjára elkészült tanulmányát – amely szintén sötét képet fest az F2F stratégia bevezetésének hatásairól – miért csak 2021 nyarán tették elérhetővé. Akkor politikai okokat sejtettek a halogatás mögött. A napokban a COMAGRI nyílt konzultációt szervezett az F2F stratégiáról, illetve bevezetésének várható hatásairól. A vita során Norbert Lins, a COMAGRI elnöke kiemelte, hogy szükség lenne végre egy kumulatív hatástanulmányra az Európai Bizottságtól.
Az európai parlamenti vitán elhangzottakra reflektált nyílt véleményében a francia Jean-Pierre Fleury, a COPA-COGECA szarvasmarha munkacsoportjának elnöke, aki maga is gazdálkodó. A levelet az alábbiakban közöljük.
