A nagy energiafelhasználók, vagyis gyakorlatilag az összes iparvállalat számára új kötelezettséget jelent az a jogszabály, amely januártól előírja, hogy a nagyobb teljesítményű önálló villamos berendezésekhez külön almérő szükséges – mondta a Privátbankár-lapcsoportnak Gém Péter, a 4iG szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Biztosan lesznek olyan vállalkozások, amelyek ezt újabb teherként fogják fel, sok cég számára viszont lehetőséget teremt, hogy még hatékonyabban és fenntarthatóbban működjenek.
Tavaly január 16-án jelent meg a MEKH rendelete az almérők felszereléséről, hogy a nagyobb energiafelhasználású szervezetek fogyasztásának csökkentését, energiahatékonyságának növelését elősegítsék. Az eredetileg 2021 elejére előírt fejlesztések (a gyártósorokra vonatkozó módosítás figyelembevételével) 2022 elején tovább szigorodnak a teljesítmény szempontjából és további haladék nincs. Jövőre az 50 kW, azt követően az 50 kW „beépített névleges teljesítménnyel” rendelkező gépeknél kötelező lesz az egyedi mérés – voltaképp az összes iparvállalatnál, termelő cégnél. A szabályozás komoly szankciókat is tartalmaz, hiszen aki nem szereli fel a mérőket 200 ezertől 2 millió forintig terjedő bírságot kaphat. A mérőrendszerek tervezésére és megvalósítására egyre szűkebb tehát a rendelkezésre álló idő. Gém Péter hangsúlyozta: gyorsan testre szabható, később is bővíthető, fejleszthető professzionális megoldást nyújt a Siemens eszközeivel a 4iG rugalmas 4iOP moduláris platformja, hogy az időtényező, árértékarány és biztonság tekintetében egyaránt megfelelő rendszereket választhassanak a vállalatok.
A fentiek ellenére azok a vállalkozások, amelyek a nemzetközi piacokra termelnek, vagy valamely multinacionális nagyvállalat beszállítói nem feltétlen kell, hogy teherként éljék meg ezt a jogszabályt. Simon András, a Siemens Zrt. Sales Engineer szakembere rámutatott: a rendeletnek van egy fontos előzménye, Európában az iparvállalatok számára meghatározó minőségirányítási rendszer (ISO 50001) előírja, hogy az energiafogyasztást mérni kell, majd az összegyűjtött adatokat felhasználva intézkedéseket kell hozni. Azok a vállalatok, amelyek ezt a rendszert használják, az előírt körfolyamatok keretében már egy ideje mérik a fogyasztásukat. Miután nagyon sok olyan iparvállalat van a magyar piacon, amelyek vagy nemzetközi tulajdonban állnak, vagy azok beszállítói, így a jogszabályban foglaltak számukra nem jelent újdonságot, csupán megerősítí a korábbi elvárásokat a szakértő szerint.
Ha nemzetközi kontextusban nézzük a kérdést, akkor van még egy fontos tényező – húzta alá Simon András. Az Európai Unió fenntarthatósági céljai, a karbonsemlegesség elérése érinteni fogja, sőt, esetenként megterhelheti az iparvállalatokat. Amennyiben nem mérik a fogyasztásukat, akkor esélyük sincs, hogy felkészüljenek, energiát takarítsanak meg, és végső soron megfeleljenek a 2030-ra, illetve 2050-re kitűzött céloknak.
A mérés lehetővé teszi, hogy a vállalatok visszavegyék az irányítást, lehetővé teszik ugyanis, hogy megismerjék saját folyamataikat és reagáljanak azokra – hívta fel a figyelmet a Siemens Zrt. munkatársa. Nyugat-Európában a vállalatok egy lépéssel előrébb tartanak, ott már bevezettek egy hasonló jogszabályt, ami segítségével ezek a vállalatok már a szén-dioxid lábnyomukat mérik, ezeket az adatokat elemzik, többek között az uniós klímakoncepció miatt. A szakértő hozzátette: mindez már itthon is elkezdődött, nagyon sok helyen tesznek lépéseket arra vonatkozóan, hogy miként lehet ezt csökkenteni.
Gém Péter, a 4iG szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatója szerint éppen e folyamatok miatt a magyarországi vállalatoknak nem az új jogszabálynak való megfelelés a valódi kényszer, hanem a beszállítói láncokban a megrendelőik nyomása. A hazai iparvállalatok jelentős része tagja beszállítói láncoknak, vagy igyekszik részt venni a folyamatokban. Nekik egyrészt meg kell felelni a partnereik elvárásainak, másrészt hatékonyan kell működni. A szakértő példaként említi, a nagy autógyáraknak készített beszállítói riportok ma már széleskörű elvárásnak számítanak. Ugyanis az ellátási lánc végén álló társaságok egyre inkább tudni akarják, hogy az alkatrészeket, részegységeket hogyan, illetve milyen és mekkora energiafelhasználással állítják elő, aminek akár a minőségi, akár a fenntarthatósági kérdések miatt is komoly szerepe van.
Mind a 4iG, mind a Siemens szakértője egyaránt kiemelte: a mérés a hatékonyság, a versenyképesség kulcstényezője. A magyar vállalatok többsége már felismerte, hogy a talpon maradáshoz fejleszteni kell, amit csak akkor tudnak megvalósítani, ha átlátják a folyamatokat - ennek pedig a kulcsa a mérés. Gém Péter rámutatott: miközben számos vállalat újította meg az elmúlt években a gépparkját, sokan továbbra is 10-20 éves gépeket használnak. Számos mechanikus géppel alaphelyzetben nincs probléma, hiszen ezek jól működnek, ellátják a feladatukat. Ugyanakkor arra is lehetőség van ma már, hogy ezeket a régebbi gépeket különböző szenzorokkal szereljék fel. Ezzel megfelelhetnek a (megrendelői) igényeknek, a gyártás során keletkező információkat át tudják adni, amit hozzá lehet rendelni az adott eszköz sorozatszámához – ez biztosítja a ma már egyre több folyamatban elvárt nyomonkövethetőséget. Ma már nem egyedi eset, hogy a megrendelők online szeretnék látni, hogy a partnereiknél a gyártás során mi történik, a versenyképesség is megkívánja a méréseket.
Az igényeknek megfelelni képes vállalatok pályázhatnak kiemelten fontos megrendelésekre, jobb beszállítói pozíciót szerezhetnek és akár hosszabb távon is megtarthatják ezeket – hangsúlyozták a 4iG és a Siemens szakértői. Ahol nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni az ilyen típusú kihívásoknak, kihullanak a rostán, és megfogyatkoznak a komolyabb megrendelések, magasabb szintű együttműködések. Azt is hangsúlyozták a szakértők, hogy a vállalatoknak azért is fontos az adatok gyűjtése, mert ezek révén tudnak pontosan és reálisan kalkulálni, ajánlatot adni, miközben egy jó energia menedzsment rendszer (EMS) segítségével a költségeiken is tudnak faragni.
Reményi Szabolcs, a Siemens Zrt. Technical Engineer szakembere szerint fontos, hogy az érintett vállalatimenedzsment, a karbantartás látja-e a mérések hasznát. Arra is van szerinte példa, hogy a vezetés ugyan elkötelezett lenne a fejlesztések iránt, de alsóbb szinten mégis megakad a folyamat. A karbantartás szempontjából szintén komoly előnyöket biztosíthatnak az energetikai mérések is, hiszen ezek például a megnövekedett fogyasztás révén – előre jelezhetik, ha egy gép nem megfelelően működik. A megfelelő prediktív rendszer pedig előre jelezheti a karbantartási igényeket, ezáltal ráadásul a költségek is tervezhetőbbé válnak. A prediktív rendszer nélkül olyan gépek is meghibásodhatnak, amelyek megakasztják az egész gyártósort, és a javításig megállítják a termelést, aminek nagyon súlyos költségei lehetnek.
Gém Péter egy szemléletes példát említett: a digitalizáció olyan, mint az úthenger, ha a vállalatok erre nem ülnek fel, és nem vezetik, akkor az eltapossa őket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem fognak megrendeléseket, munkát kapni, nem tudnak bővülni. Simon András szerint is egyre komolyabb az igény a mérésekre, ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a kis cégek kicsiben fejlődnek, a nagyobbak ugyanakkor sokkal gyorsabban. Ez részben annak köszönhető, hogy erősebb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és ezek a partnereik, esetleg anyacégük megköveteli az adatok rendelkezésre állását és -bocsátását. Egyébként mindez már a gyártási folyamatok nulladik fázisában jelentkezik, mert a gépgyártók az utóbbi néhány évben alapkivitelben beleraknak mérőműszereket a berendezéseikbe, ami többek között az energiafelhasználást méri. Ugyanakkor megvannak a hardveres és a szoftveres rendszerek, hogy a régebbi gépek is biztosítsák az összes szükséges adatot. A Siemens szakértője szerint jelentős ösztönző lehet, ha egy régebbi gépet felműszereznek és adatokat gyűjtenek róla, majd ezt követően felújítják, a menedzsment, a tulajdonosok pedig szembesülnek a megtakarítással.
Az energia beszerzési árai szintén csökkenthetők. Azok a vállalatok, amelyek megfelelő rendszerrel mérik és ismerik a folyamataikat, a fogyasztásukat, már a szerződéskötésnél is kedvezőbb feltételeket tudnak elérni. Ugyanez igaz például akár a karbantartási szerződésekre, akár a gépek alkatrészeinek beszerzésére, a jól gyűjtött és felhasznált adatok segítségével nagyon sokat tudnak a vállalatok megtakarítani.
A lapunknak nyilatkozó szakértők úgy vélik, a magyar vállalatok ugyan most egy adminisztratív kötelezettséggel szembesülnek a MEKH almérők felszereléséről szóló rendelete kapcsán, de ez egy kihagyhatatlan lehetőségre világít rá: az energiamenedzsment révén előre tudnak lépni. A 4iG gyorsan telepíthető rendszerével mód van arra is, hogy első körben a rendeletnek teljesen megfelelő, alapvetően szükséges mérőket szereljék fel, és erre építve később bővítsék a rendszert az energiafelhasználását hatékonyan optimalizáló EMS megoldásokkal. Ez ugyanis biztosítani tudja a mérhetőség révén a költséghatékonyabb operációt, a tervezhetőbb működést, és lehetőséget ad arra is, hogy az uniós karbonkibocsátási előírások teljesítése irányába fontos lépést tegyenek a vállalatok.
