A szálláshely-szolgáltatási tevékenység és az ingatlan-bérbeadás két külön tevékenység, nem keverendő össze. Fontos, hogy bármilyen szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásához engedély szükséges. A szálláshely-szolgáltatói tevékenység – ideértve a falusiszálláshely-szolgáltatókat, fizetővendéglátókat is – olyan adóköteles tevékenység, amely kizárólag adószám birtokában folytatható. A szálláshely-szolgáltatást végző személy ezen gazdasági tevékenység kifejtése következtében az általános forgalmi adó (áfa) alanyává válik. Az adóköteles tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó adóhatósági bejelentkezéskor az adóalanynak döntenie kell az általános forgalmi adókötelezettséggel kapcsolatban is (általános szabályok szerint adózik vagy pedig alanyi adómentességet választ) – hívta fel a figyelmet Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Költségelszámolás vagy költséghányad?
A szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem főszabályként önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A jövedelem meghatározása két módszer szerint történhet. Az egyik a tételes költségelszámolás alkalmazása, a másik lehetőség a 10 százalékos költséghányad alkalmazása. A kifizetőnek nyújtott szálláshely-szolgáltatás esetén a magánszemély által számlázott bevételből a kifizető köteles adóelőleget vonni. A kifizető az adóelőleg megállapítása során a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékű költséget nem vehet figyelembe. (Nem kell az adóelőleget a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, amennyiben az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.)
Ha a szolgáltatás igénybe vevője magánszemély, vagy ha a kifizető a szolgáltatás díjából nem vonta le az adóelőleget, akkor a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie.
A személyijövedelemadó (szja)-törvény lehetővé teszi a tételes átalányadózás választását is a fizetővendéglátás esetében. A tételes átalányadózást kizárólag fizetővendéglátó tevékenységet folytató olyan magánszemély választhatja, aki – nem egyéni vállalkozóként – egyéb szálláshely-szolgáltató tevékenység keretében biztosít szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A vonatkozó kormányrendelet szerint az egyéb szálláshely szolgáltatásba a nem kizárólag szálláshelyszolgáltatás-rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak elhatárolt része tartozik. További megkötés a kormányrendelet szerint, hogy az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet.
A tételes átalányadózás választásának további feltétele, hogy a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőházában folytatja a magánszemély. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet.
A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – kell megfizetni. Az összeg kizárólag abban az esetben arányosítható, ha a magánszemély jogszerűen választotta a tételes átalányadózást, de azt követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg az átalányadózás feltételeinek, egyéb esetben pl. a tevékenység évközben történő kezdése esetén viszont nem. Az egészségügyi hozzájárulás éves összege 6 400 forint (negyedévenként 1 600 forint).
A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátók nem csak magánszemélyek részére számlázhatnak, hanem lehetőségük van munkáltatók, kifizetők részére történő számlakiállításra is.
