Kényszer szüli a magyar vállalkozókat

Bár Orbán Viktor dinamikus munkahelybővülést ígért, az emberek többsége ezt ma még kevésbé érzi a bőrén. A munkahelyek száma nem nőtt, ellenben mind többen vannak az egyéni vállalkozók. A magas járulékok a munkáltatók - főleg a kkv-k - egy részét is rákényszerítik, hogy ebbe az irányba tereljék az alkalmazottaikat. Jelenleg a magyarországi lakosoknak csaknem négy százaléka, 384 ezer ember regisztrált egyéni vállalkozó, derül ki a CompLex Kiadó adatbázisából. Kérdés hányan vannak kényszerpályán.

 


Kép: sxc

Folyamatosan nő az egyéni vállalkozók száma: jelenleg 1,7 százalékkal több regisztrált egyéni vállalkozás van Magyarországon, mint 12 hónappal ezelőtt a Dun & Bradstreet Hungária Kft. kimutatása szerint. Arról viszont nincs statisztika, hogy a kiugróan sok egyéni vállalkozó közül vajon hányan folytatnak tényleges vállalkozói tevékenységet, és hányan vannak, akiket az élet – a munkáltató, vagy éppen a munkanélküliség – kényszerít ebbe a helyzetbe. Számtalan jel utal arra, hogy az utóbbiak sincsenek kevesen.

Bár a törvény 2010 januárja óta lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó egyéni cég formában működjön (ekkor azonban kiesik az EVA hatálya alól), a lehetőséggel csak kevesen éltek. Összesen mintegy 9000 egyéni cég szerepelt valaha is a cégnyilvántartásban, ám ezek közül jelenleg csupán 637 olyan van, amely rendben működik. Több mint nyolcezret viszont már töröltek a cégjegyzékből, ezek egy számottevő részét azért, mert társasági formát váltott, a legtöbbször korlátolt felelősségű társasággá változott, mutat rá a CompLex. Az adatok tanúsága szerint tehát elenyésző azoknak az egyéni vállalkozóknak a száma, akik a vállalkozásukat felfuttatják, és a fejlődés eredményeképpen egy komplexebb működési formát választanak. A kétlépcsős – egyéni és társas vállalkozásokból álló – gazdaság tehát máig sem alakult háromlépcsőssé.

Vállalkozó kedvűek a Dunántúlon
A három dunántúli régióban a lakosság arányszámát jócskán meghaladó mértékű az egyéni vállalkozások száma – Nyugat-Dunántúlon lakik például a magyarországi lakosok 9,95 százaléka, ám itt működik az egyéni vállalkozások több mint 12 százaléka –, az alföldi régiókban nagyjából megegyezik a két arányszám, míg az észak- és közép-magyarországi megyékben alacsonyabb az egyéni vállalkozók aránya, mint a lakosoké.

A statisztikákból az is kiderül, hogy a fejlettebb gazdasági térségekben a vállalkozói lét vonzóbb, mint a szegényebb régiókban. Budapesten és Pest megyében összesen mintegy 105 ezer jelenleg is aktív vállalkozó van. Arányait tekintve is vezet a közép-magyarországi régió, ahol az egyéni vállalkozók 27,45 százalékát regisztrálták, a Dél-Dunántúlon és az észak-magyarországi régióban viszont csak a vállalkozók mintegy 10-10 százaléka tevékenykedik.

Bár az egyéni vállalkozók több mint egynegyede a fővárosban és az azt körülölelő megyében van, az arányt összevetve az év eleji népességi adatokkal - ebben a régióban él a magyarországi lakosok csaknem 30 százaléka -, a részesedés inkább alacsonynak mondható. A főváros és Pest megye lakói közül átlagosan minden huszonnyolcadik váltott ki vállalkozói igazolványt, míg a Nyugat-Dunántúlon – Vasban, Zalában és Győr-Moson-Sopron megyében – átlagosan minden huszonegy lakosra jut egy egyéni vállalkozó, vagyis majdnem 5 százalék a vállalkozók aránya. A két másik dunántúli régióban nagyjából 24 lakosonként van egy vállalkozó, vagyis több mint az emberek négy százaléka él egyéni vállalkozásból. Vagyis az adott régióban az egyéni vállalkozók száma a gazdaság fejlettségén túl függ attól is, hogy milyenek a munkához jutási lehetőségek: ahol több az álláshely, kevesebben kényszerülnek arra, hogy kiváltsák a vállalkozói engedélyt.

Az viszont már egyértelműen a gazdaság fejletlensége indokolja, hogy az észak-magyarországi térségben – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében – van, ahol csak minden harmincadik lakos próbál egyéni vállalkozóként megélni, miközben a munkanélküliségi ráta szintén ebben a térségben a legnagyobb: több mint 16 százalék volt 2010-ben. Itt már az egyéni vállalkozás sem jelent kiutat még rövid távra sem.

Rossz a gazdaságnak
A környező országokat is figyelembe véve csak Romániában alacsonyabb az 1 millió dollár (megközelítőleg 200 millió Ft) feletti árbevételű cégek aránya, pedig a gazdaság stabilizálódásának egyik útja az lenne, ha minél több cég érne el magasabb árbevételt, és tartósan is stabilan tudna működni. Magyarországon a jelenleg folyamatosan növekvő cégszám és szaporodó cégbedőlések nem ezt a tendenciát erősítik, állítja a D&B Magyarország. Az egyéni vállalkozó pedig még a társaságoknál is nehezebben tud csatlakozni a gazdaság vérkeringéséhez. Szűkülnek a hitelhez jutás feltételei, nem tud tartalékot képezni, a teljes vagyonával felel, nem vonatkozik rá a csődtörvény, vagyis nem kérhet moratóriumot, illetve a hitelezők kielégítésének sorrendjénél is hátrányos helyzetben vannak.

 

Véleményvezér

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo