A megvalósításról annyit tudunk, hogy a cégek számlázását „bekötik” a NAV-hoz. Több tisztázatlan pont van, pl. kérdésként merül fel, hogy mi lesz azokkal a vállalkozókkal, akik nem számlakiállító szoftverrel számláznak, hanem kézzel számlatömböt töltenek ki. Egyelőre nem tudjuk, hogy lesz-e bármilyen intézkedés, ami kifejezetten az ő helyzetüket szabályozza – vélekedtek a LeitnerLeitner adószakértő és könyvizsgáló cég szakértői.
Az intézkedés célja gazdaság további fehérítése, az áfacsalások megelőzése, amelynek érdekében az elmúlt években már számos területen vezettek be szabályozást. Azonban ezek többsége – például az EKÁER – elsősorban a termékértékesítésre vonatkozott, így felmerült az igény a szolgáltatások területén is szigorodjon az ellenőrzés.
A témával kapcsolatban itt olvashatja a részleteket, és hogyan érdemes felkészülni a változásra!
Eddigi hasonló intézkedések voltak – a már említett EKÁER-en kívül – az online pénztárgépek meghonosítása, melyet éppen most a nyáron terjesztettek ki a kereskedelemről a szolgáltatásokra is. Az áfabevallások mellékleteként elkészítendő belföldi összesítő jelentés is ezt a célt szolgálja, de csak utólagos adatszolgáltatást valósít meg. Ennek határát csökkentették 2 millió forintról 1 millió Ft-ra, azaz minden olyan számlát jelenteni kell, amelynek áfa tartalma eléri az 1 millió Ft-ot. Az év elején pedig a számlázó programok adatexport funkcióval való bővítése, vagyis az adóhatóság számára ellenőrzés esetén elektronikus adatszolgáltatás biztosítása, már előrevetítette a valós idejű betekintés bevezetését.
Mit jelent a cégek számára az új intézkedés? Ma még látszólag hosszúnak tűnik az egy év, de ismerve a számítástechnikai fejlesztések időigényét el kell kezdeni a munkát. Ehhez azonban minél előbb meg kell ismerni az adóhatóság elvárásait, és a számlázó programoknak folyamatosan online kapcsolatot kell majd biztosítani. Vélhetően nem lesznek adóhatóság által kiválasztott vagy engedélyezett, preferált számlázó programok, ezért minden programnak, amellyel az adóalanyok számlát kívánnak kiállítani, rendelkeznie kell ezzel a funkcióval. Bár a munkát nyilván informatikusok végzik majd el, de a szabályoknak való megfelelés mindenképpen az adóalany felelőssége lesz, csakúgy, mint a megbízott vagy meghatalmazott, pl. könyvelők által kiállított számlák esetében is. Az is világos, hogy jelentős idő- és anyagi ráfordítást igényel majd a bevezetés minden érintett magyar vállalkozástól.
