Kötelező tananyag

Trendik a társadalmi küldetéstudatú cégek, amelyek összeegyeztethetőnek tartják, hogy a profittermelés a közjó szolgálatával is társuljon. A cégek társadalmi felelősségvállalása egykor fakultatív tantárgy volt, ma már kötelező tananyag. Főleg ma, amikor az emberek bizalma csökken a nagy állami intézményrendszerekben.

Az a vállalkozás, amelynél nem prioritás, hogy az üzletvitel összes érintettje, az ügyfelek, az alkalmazottak, a szektor érintett célközönségei, a városában élők is jól járjanak, lemarad, és kimarad a fősodorból. A stakeholder-szemlélet kiiktathatatlan. Van olyan olajipari vállalat, amely a call centeres alkalmazottainak is azt tanítja, hogy ők a CSR részei. Sok társaságnál külön posztot hoztak létre a CSR felelősének: ő a Chief Responsibility Officer, azaz a CRO.

Politikai szókimondás

Trump emigránsokat kitiltó rendelete és döntése, hogy kilépteti Amerikát a párizsi klímaegyezményből, megmozgatta az amerikai cégeket. A Starbucks vezére, Howard Schultz bejelentette, hogy tízezer menekültet vesznek fel a céghez, a Google társalapítója, Szergej Brin pedig a San Franciscó-i repülőtérre is kiment, hogy részt vegyen a Trump bevándorlási politikáját ellenző tüntetésen.

Vezérigazgatók tucatjai szólaltak fel világcégük nevében, elhatárolódtak, kritizáltak, az emissziócsökkentési célok betartása mellett is állást foglaltak. A céges aréna végérvényesen átpolitizálódott. A részvényesek, az igazgatótanácsok és a felsővezetők is érzik, hogy azok a vállalatok tudnak relevánsak maradni a világunk problémáit átérző fogyasztók számára, amelyek állást foglalnak, és a haladás letéteményeseiként pozicionálják magukat.

Világmegváltás

Véget értek azok a napok, amikor a vállalatok megúszhatják a véleménynyilvánítást a szektorukat érintő dilemmákkal, sőt botrányokkal kapcsolatban. Egyes cégvezérek egyenesen odáig mennek, hogy egy-egy széles réteget érintő problémára próbálnak megoldást találni, ahol a kormány tehetetlen, vagy egyszerűen inkompetens.

–A Warby Parker fiatal alapítói szükségtelennek tartották, hogy a szemüvegek drágák legyenek, hiszen nem hightech eszközök, mégis azon az árszinten vannak. Piacra dobták olcsó okuláréikat, s a rászorulóknak adományoznak is szemüvegeket.

– A Facebook az univerzális internetelérést tűzte ki célul, a világ gyéren lakott területein drónnal szolgáltatna wifit.

– Vannak, akik a céges kereteken kívül űzik a világmegváltást. A globális népegészségügy jobbításán fáradoznak magánvagyonukkal Bill Gates (Bill and Melinda Gates Foundation), de Mark és Chan Zuckerberg is (Chan Zuckerberg Initiative).

Éves fenntarthatósági jelentés

A vállalatok felelősségvállalása hatástudatos lett. Úgy kezelik ezt is, mint a profitorientált projektjeiket. Mit teszek a világért, és azzal mit érek el: mennyi az erőforrás-ráfordítás, és mi a hatása.

A Google-nél már évek óta algoritmusokkal elemzik a CSR-kezdeményezések impaktját. A big data segít árcédulázni a pozitív hatásokat és az externáliákat, az okozott károkat is. Egyre több multinacionális vállalat bocsát ki éves jelentést az ökológiai lábnyomáról is. A karbontranszparenciát hirdető Carbon Disclosure Project egyes cégek erdő- és vízhasználatáról is publikál adatokat. A szervezetnek jelenleg 2452 cég nyújtja be a kibocsátási adatait, míg 2003-ban számuk még csak 220 volt. Ám 2016-ban a Fortune 1000-es mezőnynek még mindig csak a fele közöl fenntarthatósági adatokat.

Körforgásos gazdaság

A cirkuláris ökonómia az újrahasznosítás körül forog. A vállalatok igyekeznek a működésük során fennmaradó összes anyagfajtát újrahasznosítani.

1. Egyes márkák visszagyűjtik fogyasztóiktól a megunt termékeket, hogy újra felhasználják azokat. Részt vesz benne például a H&M, a Zara és az Apple is.
2. Az erőforrás-hatékonyság pénzügyileg megtakarítást eredményez, és kevesebb környezeti terhelést is jelent. Vagyis win-win helyzetet teremt.

Új jelenség, hogy a HR-eseknek és fejvadászcégeknek kiadják az instrukciót: a vezetőjelöltekkel folytatandó beszélgetésben tapogatózzanak afelől is, hogy az illető mennyire felelősségteljes tagja a társadalomnak.

A munkavállalók a legjobb márkanagykövetek. És ezzel együtt tudatos vásárlók, szavazók, önkéntesek, adakozók. Nem mindegy, hogy milyen az elkötelezettségük a cég által propagált értékek és társadalmi ügyek iránt.

A cégek többségénél kevesebb a női vezető, mint a férfi, és a nők kisebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Sok vállalat tűzte zászlajára e különbségek felszámolását.

Adomány a bevételből

A One Percent for the Planet nevű szervezet tagvállalatai éves árbevételük 1 százalékát ajánlják fel környezetvédő és -megőrző szervezetek számára. A társaságot a Patagonia alapítója, Yvon Chouinard hozta létre.

Drive the Love című kampányában a Subaru 250 dollárt ajánlott fel jótékonysági szervezeteknek minden egyes megvásárolt jármű árából. Hasonlóképp adakozott a Tom Shoes, az Amazon, a PetSmart és a People Water.

Infografikák & VR

Az éves fenntarthatósági jelentések, de még a negyedéves beszámolók is idejétmúltak a valós idejű informálódás közegében. A cégeknek interaktív infografikákkal, videókkal és a VR-szemüvegek által kínált vizuális lehetőségekkel kell élniük, hogy érzékeltessék társadalomtudatos döntéseik hatását.

– A Heineken a fenntarthatósági jelentésében, a Brewing a Better Worldben GIF-képekkel illusztrálja a folyamatokat.

– Az olasz Salini Impregilo építőipari csoport a honlapján interaktív CSR KPI-okat – eredményességi mutatókat ­– tett közzé a bevált gyakorlatok, megoldások elmagyarázásához. A houstoni Waste Management és a hongkongi CLP közműcég is interaktívan ábrázolja anyagfeldolgozási folyamatait a honlapján.

– Az eRevalue startup terméke, a Datamaran olyan mesterséges intelligencia, mely hatalmas, strukturálatlan adattömegekből készít gyors és hatékony elemzéseket, forradalmasítva a céges jelentések világát. A FIFA- vagy a Volkswagen-botrányról éppúgy előállt elemzéssel, mint a modernkori rabszolgaságról.