Egy áfaperben hozott ítélet nyomán újra kell gondolni az ellenőrzési eljárások gyakorlatát, illetve szabályozási igény is felmerülhet e körben annak érdekében, hogy az adózót ne zárják el a saját eljárásában a hatékony védelemtől.
A PwC jogi szakértői az Európai Unió Bíróságának a héten hozott ítélete nyomán emlékeztettek arra, hogy az adóhatóságok rendszeresen alapozzák döntésüket más adózóknál lefolytatott korábbi eljárások eredményeire. A kapcsolódó vizsgálatok eredményeinek a gazdasági kapcsolat másik oldalán álló szereplőjénél történő későbbi felhasználása önmagában nem problémás, bevett bizonyítási formának tekinthető az uniós tagállamok gyakorlatában.
Az egyik problémát az okozza, hogy a magyar adóhatósági és a bírói gyakorlat teljesen elzárkózik a korábbi eljárásban tett megállapítások felülmérlegelésétől.
Ugyancsak problémásnak ítélte meg az eljáró magyar bíróság azt, hogy az adóhatóságok nem bocsátják az adózó rendelkezésére a kapcsolódó vizsgálatok során beszerzett bizonyítékokat.Ez a két gyakorlat együttesen azt eredményezi, hogy az adózó a saját eljárásában már nem vitathatja a kapcsolódó vizsgálatok eredményeit és nem ismerheti meg az ott beszerzett bizonyítékokat.
Az adóhatóság tehát úgy állapít meg az adózó terhére komoly pénzügyi terhet jelentő fizetési kötelezettséget, hogy az adózót a saját eljárásában elzárják a hatékony védelemtől.Az Európai Unió Bírósága ítéletében rámutatott arra, hogy az ilyen eljárás sérti a későbbi adóellenőrzéssel érintett adózó védelemhez és tisztességes eljáráshoz való jogát. Az ítélet rögzíti, hogy az adóhatóság még az adóhatósági eljárásban, a határozat meghozatala előtt köteles tájékoztatni az adózót valamennyi kapcsolódó eljárásban beszerzett bizonyítékról és köteles azokat az adózó rendelkezésére bocsátani.
Ez a kötelezettség nemcsak azokra a bizonyítékokra vonatkozik, amelyeket az adóhatóság fel kíván használni az adózóval szemben, hanem az összes többi bizonyítékra is, hiszen az adózó ezekben is találhat a saját javára szolgáló körülményeket. A későbbi eljárással érintett adózó ügyében eljáró adóhatóságnak és a bíróságnak pedig szükség esetén kötelessége felülmérlegelni a korábbi kapcsolódó eljárásban tett megállapításokat.
„A magyar alapügy tárgya egy áfaellenőrzés volt, ugyanakkor az ítélet rögzíti, hogy a bizonyításfelvételre vonatkozóan nincsenek speciális uniós szabályok az áfaszabályozás területén, így a tagállami szabályoknak és gyakorlatnak az általános uniós jogi és alapjogi elvárásoknak kell megfelelniük. Ebből következően az ítélet megállapításait megfelelően figyelembe lehet venni más, az uniós jog hatálya alá eső hatósági, bírósági eljárásokban is. A jogi szakértő szerint
az ítélet másik nagyon fontos üzenete a hazai jogalkalmazás felé, hogy az alapjogoknak és az általános uniós jogelveknek minden hatósági és bírósági eljárásban maradéktalanul érvényesülniük kell.A fent írtakból is látható, hogy sok esetben a magyar jogszabályok és a hatósági gyakorlat szigorúbbak, illetve nincsenek összhangban az uniós rendelkezésekkel, így amennyiben az adózók úgy érzik, hogy a fenti jogelvek vonatkozásában méltánytalanság érte őket, érdemes szakértők segítségével az uniós rendelkezésekre hivatkozással valamennyi jogorvoslati fórumot igénybe venniük.