Az új Polgári Törvénykönyv a korábbi bírói gyakorlatnak megfelelően az érintett személy hozzájárulásához köti nemcsak a felvételek felhasználását - így például a nyilvánosságra hozatalát -, hanem már a felvételek elkészítését is, a tömegrendezvények és a közéleti szereplés kivételével. A meglévő bírói gyakorlatot tehát csupán törvényi szintre emelte a jogalkotó, ugyanakkor a hozzájárulás kifejezett törvényi előírásával a szabályozás szigorodásáról beszélhetünk – főleg, mivel a jogi védelem szempontjából közömbös a felvételkészítés módja, így a védelem nem csak a fotókra és videofelvételekre terjed ki, hanem az érintettet ábrázoló rajzra, festményre és karikatúrára is.
Szigorúbb, de nem peres
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti új, speciális eljárás célja egyfelől a szóban forgó sérelmek mielőbbi orvoslása, másrészt az is, hogy a felvételek felhasználásával kapcsolatosan felmerült vita lehetőleg ne is kerüljön bíróság elé, hanem még azt megelőzően, mielőbb rendezzék azt a felek egymás között. Az esetleges peres eljárást tehát kötelezően megelőzi az érintett személy és a jogsértő közötti kapcsolatfelvétel: az, akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készült, illetve került felhasználásra, a sérelme orvoslását kell, hogy kérje a sérelmet okozótól. Az új eljárás ennek megfelelően két szakaszból áll: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a bírósági perből abban az esetben, ha az előzetes eljárás a jogsérelem orvoslása szempontjából nem vezetett eredményre.
Ez az előzetes eljárás akként zajlik, hogy az, aki sérelmezi a felvétel készítését, először a felvétel készítőjéhez intézi írásos értesítését, ezt a felvételkészítésről, illetve a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül teheti meg. Az értesítésben a sérelmet szenvedő köteles megjelölni a sérelem orvoslásának általa kívánt módját is: kérheti egyrészt a jogsértés abbahagyását, másfelől ún. megfelelő elégtételt és ahhoz megfelelő nyilvánosság biztosítását a jogsértő költségére, kérheti továbbá a sérelmes helyzet megszüntetését, a megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. Pontosan – napokban számítva – meg kell jelölni azt is, hogy mennyi idő alatt teljesítse a kérelemben foglaltakat a jogsértő. A sérelem orvoslására vonatkozó, határidőben előterjesztett kérelem teljesítését csak akkor tagadhatja meg a sérelem vélt vagy valós okozója, ha az abban előadottak valósága azonnal megcáfolható.
Ha bíróságra jut
A speciális eljárás bírósági, azaz peres szakasza csak azután kezdődhet, ha az értesítésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, mivel a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója az abban foglaltakat nem teljesítette. A sérelmet szenvedett fél ekkor bírósági keresetet indíthat, amelyben ugyanazokkal az igényekkel élhet, mint a sérelem okozójához intézett kérelmében, de a kereset már egyúttal a jogsértés megtörténtének bíróság általi kimondására irányul.
A bíróság a perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki.
További igények ebben a speciális perben nem érvényesíthetőek, azokra rendes bírósági pert kell indítani. Így például csak rendes perben kérheti a lefotózott, levideózott személy, hogy a jogsértő a felvételek révén elért vagyoni előnyt engedje át a sérelmezőnek, valamint ezen túlmenően is, a sérelmező az általa elszenvedett kárai tekintetében – ha bizonyítani tudja ilyenek felmerülését, kártérítésre és károk bizonyítása nélkül is, sérelemdíjra tarthat igényt. Ezen egyéb igényeknek a rendes bíróság feltehetően könnyebben ad majd helyt akkor, ha azt megelőzően a fenti speciális perben már kimondták a jogsértés megtörténtét.
Fontos tehát, hogy egy vállalkozás kellő körültekintéssel járjon el, amikor például marketing céllal, külön erre vonatkozó figyelemfelhívás nélkül vásárlóiról, fogyasztóiról készít vagy hoz nyilvánosságra felvételeket. Ha a szükséges figyelemfelhívásra sor került – egy ilyen feliratot jelző tábla kifüggesztésével –, vagy ha az érintett személyek akár írásbeli, szóbeli vagy bármilyen ráutaló magatartással történő hozzájárulása megtörtént a felvétel elkészítéséhez, illetve közzétételéhez, akkor jogszerűen jár el a vállalkozás, és nem okoz sérelmet, illetve kárt, és akkor természetesen kártérítésre, illetve sérelemdíj fizetésre sem kötelezhető.
Az új szabályozás 2015. április 2-től hatályos.
dr. Illés Ádám ügyvéd, dr. Pintér Blanka ügyvédjelölt PETERKA & PARTNERS Iroda