Múlt héten indult el a NAV nyári ellenőrzési akciója. Az országos akció során – a korábbi évekhez hasonlóan – az adóellenőrök és a pénzügyőrök a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon, a nyári fesztiválokon, a szabadtéri rendezvényeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálódnak augusztus végéig. A NAV azt vizsgálja, hogy a kereskedők, szolgáltatók bevételeikről adnak-e számlát vagy nyugtát, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat, a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről, illetve betartják-e a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat.
Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője a Privátbankárnak elmondta, azt is megnézik, hogy például a kereskedő tudja-e igazolni az árukészlet eredetét. Ezzel párhuzamosan a pénzügyőrök pedig megnézik, nem vizezik-e az alkoholt, illetve zárjegyes italokat árulnak-e a kocsmákban - magyarul nem csalnak-e adót.
Rámennek az áfa-visszaigénylőkre
Azok a vállalkozások szinte biztosan számíthatnak az ellenőrzésre, amelyek levonható áfát kérnek vissza. A kifizetés előtt ellenőrizni kell, hogy jogosultan kérik vissza pénzt, nem pedig adócsalásról van szó. Ha nem jogos, de jóhiszeműen igényelték vissza a pénzt, akkor a jogtalanul visszaigényelt összeg 50 százaléka is lehet az adóbírság.
Tavaly óta már nincs véletlenszerű ellenőrzés - mondja a szóvivő. Ma már kockázatelemzés alapján dől el, kit vesznek górcső alá. Sok kereskedő azzal növeli az esélyeit az ellenőrzésre, hogy nem ad nyugtát. Az ilyen esetek ugyanis bekerülnek a rendszerbe, amit később felhasználnak az elemzéseknél.
A kezdők 10 százalékát biztosan megnézik
A szóvivő szerint aki betartja az előírásokat, kis valószínűséggel kap ellenőrzést. Kockázatelemzés közben ugyanis azok kerülnek, kerülhetnek képbe, akiknek van valamilyen folt a múltjában. Sokan vannak ilyenek: Linczmayer Szilvia elmondta, hogy tavaly az esetek 242 ezer ellenőrzés 80 százalékában találtak adóhiányt, vagyis ilyen arányban volt eltitkolt adó.
Az adatbázis tehát nagy, nemcsak a botlások vannak benne, hanem például az is, ha egy cég mondjuk egy uniós ország egyik cégével kereskedik; ezek mellett természetesen a bevallások is elérhetőek.
A kezdő vállalkozások 10 százalékát biztosan ellenőrzik, a kockázatelemzés közben vizsgálják a cégtulajdonos korábbi céges múltját is - ehhez az adóregisztrációs eljárást használják fel. Lehet, hogy az illető az előírások szerint alapíthatott céget még akkor is, ha tetemes adótartozása volt. Ha ugyanis ez az összeg nem éri el a 15 millió forintot, csak mondjuk a 13 milliót, akkor nincs akadálya a cégalapításnak. Ebben az esetben viszont közepesen kockázatosnak minősül a vállalkozás, szóval szinte biztos az ellenőrzés.
