Európa egyik legambiciózusabbja a magyar kormány által meghirdetett digitális fejlesztési program – állítja az Infotér munkatársa. A kormány felkérésére, a Digitális Jólét Program részeként elkezdődött a Digitális Startup Stratégia elkészítése, amely szeptember végéig két fontos mérföldkőhöz fog eljutni:
- Elkészül egy valós, 2016-ban érvényes helyzetelemzés a vállalkozásokról, vállalkozókról, akik startupperként tevékenykednek. „Ennek a helyzetelemzésnek a része lesz egy közigazgatáshoz kapcsolódó áttekintés is, mely az ökoszisztéma fejlesztésének legjobb nemzetközi gyakorlatait öleli fel.”
- Meghatároznak egy cél- és eszközrendszert az ökoszisztéma fejlesztéséhez, hiszen a stratégia legfontosabb célja, hogy Budapest és szűk környezete nemzetközi szinten is felkerüljön a startup-központok térképére.
„Sokat halljuk a startup szót, de nem mindig helyesen alkalmazzuk. Általában újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokról van szó, amelyeket többnyire termék- vagy üzletimodell-innováció jellemez. Ezek a cégek nem kizárólag a magyar piacra koncentrálnak, hanem nemzetközi porondra törekednek” – határozza meg a fogalmat Szakolyi András, az Infotér startupokkal foglalkozó szakértője.
Magyarországról három-négy céget említenek, amelyek itt indultak, innen nőttek nemzetközi nagyvállalattá, ezek a Prezi, a Ustream, a LogMeIn, IND. Ezek a cégek azok – néhány más társukkal együtt –, amelyek sikerrel léptek ki a globális piacra, sikeresen vonzottak be befektetőket, mégis Magyarországon, Budapesten teremtenek munkahelyeket, fizetik az adójuk egy részét.
„A hozzánk hasonló kiindulási helyzetű országok közül talán a chilei, az észt és a portugál állami szerepvállalás a legsikeresebb” – mondja Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs program vezetője. „Portugália a kétezres évek elején ugyanonnan indult, mint Magyarország. Ma pedig az angyalbefektetések összege eléri az összes németországi angyalbefektetés 60 százalékát, ami arányait tekintve egészen kimagasló teljesítmény. Portugália mára több fontos nemzetközi webes és startup-konferencia helyszíne, kiváló akcelerátorai, tapasztalt befektetői és sikeres startupjai vannak” – tette hozzá.
Az ökoszisztéma a természeti környezet leírásából átvett kifejezés, és világszerte arra utal, hogy nem egyszerű gazdasági, adózási vagy támogatási politikáról van szó, hanem összetett rendszerről. Éppen ezért a Digitális Startup Stratégia több sarokponttal is számol ezen a területen.
Elsősorban a vállalkozási kedv emelése lehet kiemelt állami cél, hiszen hazánkban a vállalkozók megítélése még mindig nagyon negatív, az EU-s országok közül az utolsó helyen kullogunk a témában. Ez fontos célja a programnak, mivel a startupok és vállalkozások fejlesztése nemcsak szabályozási, hanem kulturális kérdés is. Az előbbi területen a Kormány tud tenni, az utóbbinál viszont erős tudatformálásra van szükség.
„Emellett szükség van a 30-40-es korosztály bevonzására a vállalkozói létformába – mondta Ács Zoltán. – Hatalmas potenciál rejlik ebben a generációban, ugyanis a legsikeresebb startupperek közülük kerülnek ki. Ma Magyarországon még nem elfogadott, nem kiforrott az a mentalitás, hogy a startupperek az ötletüket folyamatosan teszteljék, a félkész vagy béta-terméket mihamarabb nyilvánosság elé vigyék. Ezzel a problémával is foglalkozik a Digitális Startup Stratégia.”
Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Ács Zoltán szerint a legfontosabb az aktív üzleti angyalok támogatása, valamint egy adókedvezmény-rendszer bevezetése, a co-investment sémák létrehozása. A co-investment sémák lényege, hogy az angyalbefektető tőkéje mellé az állam is beszáll egy jelentősebb összeggel, ezzel többszörözve az angyalbefektetés hatását, és csökkentve a befektető kockázatát. Az angyaloknak nyújtott adókedvezmény pedig segít ösztönözni a befektetési hajlandóságot, és szintén csökkenti a kockázatokat.
