A hazai sörtermelés a rendszerváltást követően 2013-ig kisebb hullámzással fokozatosan mérséklődött, azonban 2014–15-ben már stagnált a termelés. A sörgyárak adatai alapján 2016-ben 6 millió hektoliter sört főztek a nagyüzemekben, ami 2,5 százalékos emelkedés 2015-höz képest. Ennek oka a 40 százalékkal megugró export volt. A hazai sörpiac bővülését akadályozza az egészséges életmód terjedése is – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt..
Az import nagyságrendje sokkal nagyobb az exporténál, s itt is emelkedő trend figyelhető meg. A rendszerváltást követően a behozatal és a kivitel is mérséklődött, azonban a két mutató közötti rés egyre nagyobb lett. Vagyis a magyar gyártású sör ugyan növelni tudta vonzerejét külföldön, de Magyarországon továbbra is jelentős és növekvő szerepe van az importnak.
Addig egyen dönert, amíg lehet
Végveszélybe kerülhet egy tervezett uniós szabály miatt az egykori Nyugat-Berlinben kifejlesztett török gyorsétel, a döner –
írta csütörtökön a Bild című német lap.
Az ezredforduló óta a hazai sörfogyasztás csökkenése úgy ment végbe, hogy eközben nőtt a behozatal, ami azt mutatja, hogy a hazai gyártású sörök piaci részesedése csökkent. Ez többek között az olcsó sörök – diszkontláncok terjedésével – növekvő részarányának a következménye. Emellett bővül a prémium minőségű sörök behozatala is, ezek részaránya azonban csekély. A nagyobb nemzetközi, nálunk is gyártó vállalatok gyakran jól működő értékesítési hálózatot alakítottak ki (hosszú távú, kizárólagosságot tartalmazó szerződések). Ezek mellett a telített piacra nehéz új szereplőnek belépnie, ezt az erős árverseny is megnehezíti. Egyes sörgyárak új termékként ízesített vagy kisszériás sörökkel próbálnak versenyelőnyt elérni. Ez elméletben lehetőséget teremt a hazai kézműves sörök számára is, ennek azonban többek között a fogyasztók fizetőképes kereslete, árérzékenysége, s ennek méretgazdaságossági következményei is határt szabnak.
