Van kreativitás és van hajlandóság a magyarokban ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsanak, de a legtöbben nem rendelkeznek az ehhez szükséges tőkével. Mint azt cikkünk előző részében megírtuk, mindenekelőtt reálisan fel kell mérni a szükséges költségeket, mert mindig lehet olcsóbb megoldást találni és így az is előfordulhat, hogy az eredetileg számított indulási költség mégsem lesz annyi, mint korábban véltük. (Vagy még annál is több lesz, de jó ha ez minél előbb kiderül.) Azonban mindegy, hogy tízmillióra, vagy nyolcmillióra van szükségünk egy cég beindításához, ha egyetlen fillér pénzünk sincs. Ebben az esetben sem kell azonban feladnunk a terveinket, hiszen, mint azt látni fogják, bárki hozzájuthat ahhoz a tőkéhez, amivel elindulhat a sikeres – és gazdag – vállalkozóvá válás útján.
Összedobja a család
Talán legelőször mindenkinek az jut eszébe, hogy a pénzes tántihoz forduljon, aki megfinanszírozza a céget. Ésszerű, hiszen a családtag – jó esetben – nem kér kamatot, és gyakran elhangzik az a mondat is, hogy „majd megadod, ha lesz miből". Ez a megoldás tehát működhet – ha sikeres lesz a vállalkozásunk. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy kevés cég éri meg a harmadik születésnapját, márpedig ha bukjuk a nagynéni nyugdíjra összekuporgatott tartalékát, nem kizárt, hogy csak a csirkefarhát jut nekünk majd a családi ebédeken. Arról nem is beszélve, hogy ha egy családtag (vagy ami még rosszabb, több) dobja össze a kezdőtőkét, könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, hogy a „befektetőnk” személyes kérdéssel fordul hozzánk. Alighanem kevés olyan mondat van, amitől jobban rettegnek a vállalkozók, mint a „Józsika most érettségizett, kellene neki egy hely, amíg ki nem találja, mit csináljon.” A családtag ritkán jó ötlet a saját cégünkben, erről itt írtunk részletesebben, és bizony eljöhet az a pillanat, amikor Józsikának bizony mennie kell, - akkor pedig megint marad nekünk a konyhai kissámlin elfogyasztott aprólék, azaz kinéz a családi háborúság. Jobban járunk tehát, ha a piacról finanszírozzuk az ötletünket.
Nem arra gondolunk, hogy fussunk pénzért a plébániára, vagy imádkozzunk a lottóötösért. Üzleti angyalnak azokat a befektetőket nevezzük, akik, - általában vállalkozói, ritkábban pénzügyi intézményi háttérrel, - saját megtakarításaikat helyezik el cégekbe, egyúttal támogatást nyújtanak az üzleti folyamatok egy részében (üzletfejlesztés, adminisztráció, pénzügyek). Ez több szempontból is jól jöhet: egyrészt, ha már egy tapasztalt üzletembert sikerül meggyőznünk az ötletünk életképességéről, akkor valószínűleg TÉNYLEG van benne ráció. Másrészt, az angyalbefektető kész a saját tudásával, tapasztalataival segíteni elevickélnünk az üzleti életben, aminek szinte biztosan hasznát vesszük. A hátránya ennek a konstrukciónak az, hogy üzleti angyalt találni nem könnyű feladat, illetve az angyali közbenjárásuk nincs ingyen: tapasztalatukért és pénzükért cserében éves 25–40% hozamot várnak el. Persze nem azonnal, hanem 3–4 éves távlatban.
Üzlettárs-kereső
Az üzlettárs lehet csendestárs, aki nem vállal szerepet a vállalkozás vezetésében, csak a pénzét adja, de beléphet munkavállalóként is, tudásával, energiájával és kapcsolati tőkéjével segítve építeni a céget. Vannak befektetői csoportok is, melyeket meg lehet keresni az interneten vállalkozási ötlettel vagy projektötlettel, vannak erre bejáratott csatornáik (website, emailcím, stb.), ahol bárki kopogtathat. Ezeknek a megoldásoknak is megvan azonban a kockázata. Amikor az ember elhatározza, hogy belevág egy saját cég létrehozásába, mindent rózsaszín felhő vesz körül. Még azt az embert is, akit a partnerünké választunk. Minden szupernek tűnik és nincs előttünk lehetetlen. De nem feltétlenül marad ez így örökké. Az üzleti kapcsolat nem párkapcsolat. Kézzelfogható anyagi hátránnyal jár, ha a felek nem illenek össze vagy nem csiszolódnak egymáshoz.
Magyarországon is gyors ütemben halad a Nyugat-Európában már elterjedt inkubátorhálózat kiépítése. Az inkubátor házak nevükből adódóan az életszakaszuk elején lévő vállalkozások segítését célozzák, szolgáltatási skálájuk pedig rendkívül széles lehet. Magyarországon eddig a legelterjedtebbek a telephelyként funkcionáló cégkeltetők, amelyek az irodai, termelői helyiségek biztosítása mellett sokszor a klasszikus adminisztratív feladatokat – titkárság működtetése, könyvelés szervezése – is átvállalják. A legtöbb induló vállalkozásnak ennél viszont sokkal többre lenne szüksége ahhoz, hogy terméke, szolgáltatása sikerrel piacra jusson. Ráadásul az inkubátorok előnyben részesítik a technológiai startupokat: ha a sarkon nyitnánk szendvicsezőt, akkor biztos, hogy nem erre lesz szükségünk, viszont ha éppen egy zseniális okostelefonos alkalmazás-ötletünk van, hozzájuk bátran fordulhatunk.
Hitel?
Ha meg akarjuk nevettetni a banki ügyintézőnket, kérjünk hitelt az induló vállalkozásunknak. Biztosan jót fognak mosolyogni, hiszen csak nagyon szűk az a banki termékcsoport, amelyet lezárt üzleti év nélkül elérhet egy cég. Azonban az Európai Uniónak köszönhetően az induló vállalkozások is hozzájuthatnak hitelhez, méghozzá nagyon kedvező feltételekkel. A tavasz óta elérhető a GINOP-8.3.1-16 kódszámú, „Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogramban”, amely nulla százalékos kamat mellett igényelhető visszatérítendő támogatással a kkv-szektorban működő vállalkozásoknak nyújt segítséget, köztük olyanoknak is, amelyek eddig kiszorultak a finanszírozásból. Mivel az igénybevételhez nincs szükség lezárt üzleti évre, így induló vállalkozásoknak is érdemes elgondolkodnia rajta, mivel a hitel futamideje 15 év, kamata nulla százalék, és van akár három év türelmi idő is a tőketörlesztéseknél.
Fizessen a tömeg!
A Kickstarter, az indiegogo és más platformok némi kezelési költség (általában 5%) fejében lehetőséget adnak, hogy a neten leteszteljük, mennyire kapós az ötletünk. Az internet közvéleménye kézfeltartással, pontosabban klikkeléssel voksol, meg a pénzével, hiszen mikrotámogatásokat ad a meghirdetett projektnek. Tulajdonképpen amolyan népszerűségi verseny ez. Ez a módszer mindig projekt-központú, világosan fel kell tüntetni, hogy mi a támogatás eredménye, milyen termék vagy szolgáltatás születik belőle. A mikrotámogatásokért sem tulajdonrészt, sem részvényt nem kapnak a finanszírozók. De segít már a kiírásnál, ha meglobogtatjuk a mézesmadzagot, hogy ajándékokat kapnak majd, leginkább a beígért termék egy példánya a legjobb jutalom. A már tapasztalatot szerzett vállalkozók arra figyelmeztetnek, hogy a crowdfunding elég időigényes ramazuri, mert állandóan válaszolgatni kell a támogatók leveleire, különben óbégatnak (heti egy levél nem árt). Ha időben csúszás van, hárítani kell a cég reputációján esett kárt, stb. A projekt végén pedig az ajándékok kipostázása sem kis feladat, főleg ha több ezer ember adta össze a finanszírozást. Számos sikeres magyar példa is van már. Itt egy szoftveres projektet, itt egy sikeres termékfejlesztést, itt pedig egy társadalmilag is hasznos projektet mutatunk be.
