Csinos, okos, egzisztenciával rendelkező vezető társat keres

Edina (31) egy külpolitikai alapítvány pénzügyi vezetőjeként gyakran dolgozik 12 órát naponta, sőt előfordul, hogy hétvégén is. Bár állandó párkapcsolata nincs, sok baráttal rendelkezik és ha ritkán is, de szakít időt a kikapcsolódásra, szeret főzni és olvasni, táncolni. Jelenleg a munka játszik központi szerepet az életében, mindent annak rendel alá, azután jön csak a család, hobbi, egészség. Utóbbival nem sokat törődik, mert mint mondta, arra már nincsen ideje.

Edina munkamániásnak vallja magát, melyet azzal magyaráz, hogy pénzre van szüksége ahhoz, hogy későbbi családjának megteremtse a megfelelő anyagi hátteret. "Nagyon sokat túlórázom, illetve gyakran hétvégére is viszek haza munkát. Amikor beteg vagyok, szintén otthonról dolgozom. Sajnos lelkiismereti kérdést csinálok abból, hogy a munkámat precízen elvégezzem. Ez tipikusan az a terület, ahol az ember sosincs kész, mindig csak abbahagyta aznapra". Edina nem érzékeli kapcsolatai fellazulását, azt viszont elismeri, hogy egyre többet dolgozik és hajszolja a pénzt. - Sajnos emiatt sem a családommal, sem a barátaimmal nem tudok elég időt tölteni. Ám ők szintén sokat dolgoznak, így nem érzik elhanyagoltnak magukat. Ugyanakkor igyekszem összeegyeztetni a kettőt - mondja a pénzügyi vezető. Életével elégedett, azon nem kíván változtatni. - Van lakásom, autóm, jól kereső állásom. Már csak egy társ hiányzik, de nem keresem kétségbeesetten - állítja. Edina példáján keresztül tökéletesen szemléltethető, miként függ össze a vezető lét a munkamániával és a magánnyal.

Összefügg a munka és a magány

Azt tudjuk, hogy túlsúlyosak vagyunk, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedünk, de vajon milyen állapotban van a lelkünk? - kérdezte a HR Portal Fülöp Emőkét. A Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa elmondta, ez a két dolog összefügg: a depresszióval, szorongással küzdőknél háromszor gyakoribb az infarktus kialakulásának veszélye. Japánban a szív- és érrendszeri betegségek és a munkamánia közötti kapcsolatot súlyos problémának tekintik, sőt egy kifejezésük is van a túlzott munkavégzés miatt bekövetkezett halálra: karoshi, így mondják.

Egy 2010-ben végzett Európai Uniós felmérés szerint száz emberből tizenöt fordul lelki problémájával szakemberhez, amely nem kevés, azonban ez nem tükrözi a valós helyzetet - húzza alá Fülöp Emőke -, sokkal több lelki megbetegedés van az unióban, mert sokan nem ismerik fel a tüneteket és szégyellik bevallani azt önmaguk vagy a környezetük előtt. - Ez önmagában is mutatja, hogy népbetegségről van szó - emeli ki a klinikai szakpszichológus.

Abból kiindulva, hogy számos társkereső fórum indított kifejezetten vezetőkre fókuszáló szolgáltatást, és a pszichológusokat is sokan keresik fel, nagy a baj. Fülöp Emőke is sok magányos, életvezetési problémával küzdő menedzserrel találkozik praxisában. Azt nem tudni, melyik következik, melyikből, az mindenesetre tény, hogy magányhoz vezet a túl sok munka, mert beszűkül az ember gondolkodása, érdeklődése és ha volt is kapcsolata a függőség eluralkodása előtt, kevesebb odafigyelést kapnak szeretteik a betegség megjelenésekor. Vannak azonban olyan elképzelések, melyek szerint azok az emberek, akik hajlanak erre a típusú addikcióra, tartanak az intimitástól, tudattalanul, de így kerülik el az ilyen helyzeteket.

Mi különbözteti meg a munkamániást, a kitartóan sokat dolgozótól?

A munkamániát számos téves információval ellentétben nemcsak a munkaórák száma határozza meg, hanem sokkal inkább a viselkedés motivációja. Más ugyanis a belső mozgatórugója egy egészséges, tudatosan - például bónuszért, magasabb pozícióért - küzdő dolgozónak, mint egy munkamániásnak. Utóbbi nem a munka élvezete, vagy a cége iránti elköteleződés miatt nem tud leállni, hanem a teljesítmény túlzott hajszolása miatt. A kitartó dolgozó önbecsülését más területen pl. a családban, a barátoknál is élvezi, míg a munkamániás önértékelésének egyetlen forrása az állandó és fokozott, túlzott munka. A munkamániás nem tud örülni a sikernek, hogy elérte a célját, - nyomatékosítja a szakember -, mert mindig van magasabb szint, sosincs megállás.

A munkamániás felső vezető könnyen munka nélkül maradhat

Szó se róla, a "tökéletes" munkavállalót meg kell becsülni, hiszen mindig lehet rá számítani, terhelhető. Ha azonban túl sokat vállal, akkor közbe kell lépnie a vezetőnek, hiszen a cégnek is az a jól fel fogott érdeke, hogy a dolgozó hosszú távon teljesítsen magas szinten. A munkamániásnak azonban egy idő után romlik a teljesítménye. Éppen ezért egy munkamániás vezetőt gyorsan kivetheti magából a szervezet. A pszichológus ezt azzal támasztja alá, hogy a beszűkült tudatállapotban levő vezető nem tud kommunikálni, képtelen a másokkal való együttműködésre, maximalizmusa miatt pedig nem képes delegálni a feladatokat, mert csak az a jó, amit ő végez el. Alacsony önértékelése miatt állandó visszaigazolásra, egyfajta külső kontrollra van szüksége. Ezek pedig rányomják a munka minőségére a bélyeget, amely összeegyeztethetetlen a felső vezetői léttel, de egy munkamániás középvezető, vagy például egy HR menedzser tovább "el tud lavírozni" egy vállalaton belül.

A munkamániás jellemzői

A munkamánia fő tünete az érdeklődés elvesztése, a tudat beszűkülése, az, hogy kivonja magát a családdal, barátokkal való közös programokból, nincsenek szabadidős elfoglaltságai, hiszen az illető a munka által határozza meg önmagát. Fő tünete továbbá az alacsony önbecsülés, a merev gondolkodás, a változó mértékű szorongás, a visszaigazolás igénye, a krónikus fáradtság, koncentrációszavar és a probléma tagadása is. A munka nélkül töltött időt pedig türelmetlenül tölti el, a szabadidőt nem tudja örömszerző tevékenységekre fordítani. Az is jellemző, hogy egyre több munkára van ahhoz szüksége, hogy ugyanazt az állapotot érje el, mindeközben egyre kevesebb örömöt okoz neki. Eközben a kapcsolatok jelentősége radikálisan csökken. A legsúlyosabb szakaszban pedig a súlyos testi-lelki tünetek megjelenése: fejfájás, alvászavar, gyomor és bélrendszeri panaszok és szív- és érrendszeri megbetegedések, s szenvedélybetegségek (italozás, dohányzás).

Edina azt mondja, ilyen jellegű szorongás nincs benne, de volt egy pár nagyon stresszes éve, amikor különböző gyomorbetegségekkel küszködött. Az első tünetek már középiskolás korában jelentkeztek, melyek három éve annyira felerősödtek, hogy orvoshoz kellett fordulnia. Azt mondja, okult a dologból és már jobban odafigyel önmagára, s igyekszik kevesebbet idegeskedni.

A kompenzálás és a szorongás

Szakemberek megállapították: két oka lehet annak, hogy valaki a munka világa felé fordul. Az egyik a siker iránti vágy. "Sikeresnek tartom magam, elismerik a képességeimet és állandóan új területeket fedezhetek fel. De mindig van feljebb..." - állítja Edina. A másik pedig az, amikor a munkával csak kompenzál az illető. - Vagyis azért menekül a munkába, mert valamilyen okból kifolyólag (lehet ez gyerekkorban elszenvedett trauma) kerüli az intim kapcsolatok kialakítását, ezzel azonban csak konzerválja a magányt. A magánytól azonban szorongani kezd, így fokozott aktivitással veti bele magát a munkába, egy idő után azonban testileg és lelkileg is kimerül, a teljesítménye csökken, amelytől még inkább szorong, miközben igyekszik továbbra is fokozott teljesítményt nyújtani, majd megjelennek a fizikai tünetek, amelyektől tovább fokozódhat a szorongás. Ez egy önmagát fenntartó ördögi kör - vezeti végig a másik kiváltó okot a pszichológus.

Kiszűrhető-e a betegség egy foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton?

Fülöp Emőke szerint a mentális zavarok felismerése, korai azonosítása a legnagyobb probléma, hiszen gyakran nehézséget jelent az ún. "kapuőr" funkciót ellátó háziorvosi illetve foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok során történő kiszűrés, hiszen ezeken elsősorban a szomatikus állapotot mérik fel, a szakemberek erre koncentrálnak a leginkább. Így gyakran nem ismerik fel időben a betegséget, nem lehet időben elkezdeni a kezelést - hangsúlyozza a pszichológus. Léteznek olyan tesztek, amelyek azt kutatják, milyen a munkával kapcsolatos motiváció, illetve mekkora a munkafüggési rizikó. - Ugyanakkor, ha foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot vagy a menedzserszűrést végző orvos jól képzett, akkor ezek a kérdőívek sem szükségesek a betegség kockázatának felismeréséhez, és további célzott szakirányú segítség felajánlásához - mutat rá Fülöp Emőke.

Ki lehet gyógyulni a munkamániából?

A tüneteket időben felismerve eredményesen lehet kezelni a munkamániát. - Azt nyilvánvalóan nehéz a mai világban javasolni egy dolgozónak, akár vezető, akár beosztott, hogy ne dolgozzon heti negyven óránál többet - ismeri el a pszichológus. Ugyanakkor az egyén a betegség elismerésével és megfelelő terápiával elindulhat a gyógyulás útján. - Fontos továbbá, hogy a munkamánia ne legyen követendő példa a munkahelyen - hívja fel a figyelmet Fülöp Emőke, hozzátéve, a jelenlegi munkakultúránkra azonban nem ez a jellemző.

A hagyományos ismerkedés ideje lejárt?

A hagyományos ismerkedési módok ideje lejárt - állítják társkereséssel foglalkozó cégek vezetői. A fogyasztói versenytársadalom ugyanis minden munkatárstól tulajdonosi szemléletet, állandó elérhetőséget, fokozott felelősséget követel meg, ez pedig beszűkíti az ember terét, idejét. Másrészt azért, mert az emberek nem nagyon szeretik kitenni magukat a visszautasítás veszélyének egy étteremben, vagy épp egy szórakozóhelyen, hogy olyan rizikófaktorokról ne is beszéljünk, mint a barát/barátnő, különböző gondolkodás vagy értelmi szint. A társkereséssel foglalkozó cégeket pontosan ez az igény hívta életre. Igyekeznek speciális célközönséggel, a korcsoporttal vagy a díj összegével megkülönböztetni magukat a többi cégtől és egyúttal szűkíteni az egyedülálló emberek körét, így - elvileg - garantálva az egymásra találást.