A Bisnode az adott megyében székhellyel rendelkező társas vállalkozások árbevételét osztotta el a 2014-ben működő cégek átlagos számával. Eszerint a fővárosban tevékenykedik a legtöbb cég, és 150 milliós átlagos egy cégre jutó árbevételével a középmezőny első felében foglal helyet. Békés, Somogy, Nógrád, Zala és Baranya megyékre jellemző a legkisebb egy cégre jutó 2014-es árbevétel, itt ugyanis a 100 milliós átlagot sem éri el a mutató. Az ötből négy megyében nem működik ugyanis 100 milliárdos árbevételnél többet produkáló igazán nagy cég. Somogy megyében az FGSZ Földgázszállító Zrt. bevétele meghaladja ugyan a 100 milliárdos lélektani határt, de a megye így is a 4. a legkisebb a cégszámhoz viszonyított árbevétel viszonylatában.
A dél-keleti országrészbe nem érkezett a kecskemétihez vagy a győrihez hasonló nagy gépjárműipari beruházás, illetve olyan erősebb külföldi tőke, ami a térség gazdaságát jelentősen élénkítette volna. Jól látszik ez az itt fekvő megyék egy cégre jutó árbevételén is. A térség árbevételeit a Paksi Atomerőmű Zrt. és a már említett FGSZ Zrt. húzza felfelé. A két 100 milliárd Ft feletti árbevételű cégen kívül a térségből csupán Baranya megyében találhatóak még 20 milliárd feletti árbevételű cégek: az E.ON Dél-dunántúli Zrt., a HAUNI Hungária Gépgyártó Kft. és a MECSEK Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Zrt.
A megyék közül a cégek bedőlési aránya tekintetében két megye (Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) képvisel szélsőségesen magas értéket. Itt a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya meghaladja a 3,5 %-ot, míg a legalacsonyabb bedőlési aránnyal rendelkező megyében (Komárom-Esztergom megye) csak 1 %-os a bedőlési arány. Magas a cégek fizetésképtelenné válásának aránya a dél-nyugati országrészben is; Baranya és Zala megye ráadásul az egy cégre vetített árbevétel vonatkozásában is a lista végén helyezkedik el. A fővárosi cégek bedőlési aránya is igen magas, mivel Budapest 2,64%-os értékével az 5. legkockázatosabb terület.
Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyékben fizetik a cégek legnagyobb arányban határidőben számláikat. Ezeken a területeken a 70 %-ot is meghaladja az időben kiegyenlített követelések aránya. Ezzel szemben Somogy megyében a számlák csupán 62 %-át fizetik ki időben, ami a jól fizető megyékhez képest 10 százalékponttal alacsonyabb eredmény. A 2015-ös átlagadatok alapján látható, hogy Somogy, Tolna, Zala és Baranya megye, valamint a főváros cégeinek számlái kerülnek a legkisebb arányban időben kiegyenlítésre. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabbul fizető területek is nagyrészt a dél-nyugati országrészből kerülnek ki, ahol csupán a számlák 60-65 százalékát fizetik ki időben a cégek.
A dél-nyugati régióra az alacsony határidőben történő fizetések mellett magas bedőlési arányok és alacsony egy cégre jutó árbevétel volt jellemező, mely adatok alapján elmondható, hogy lemaradóban van ez a terület. Sajnos más nagyvárosokhoz hasonlóan külföldi nagy beruházás Pécsre vagy környékére nem érkezett, és az autópálya is erre épült meg a legkésőbb. Az autópályát ráadásul a horvát határig tervezték, de ennek megépítését is leállították tavaly. Ezek a tényezők az egész térség teljesítményére kezdik rányomni a bélyegüket. Amennyiben a tendencia folytatódik, ebben a régióban is szükség lehet gazdaságélénkítő intézkedésekre.
Az árbevételi, bedőlési és számlafizetési adatokból jól látszik, hogy azokon a területeken, ahol nagy beruházást hajtottak végre, általánosságban jobban teljesítenek gazdaságilag a cégek, mint más területeken. A keleti országrész egy részén még mindig sorra dőlnek be a vállalkozások, de sajnos a térséghez közelíteni látszódik a dél-nyugati régió is. Jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyére jellemző a cégvilágban a legnagyobb bedőlési arány, azonban a határidőben fizetett számlák alacsony aránya és a keleti országrész szintjét megközelítő fizetésképtelenné válási arány már a dél-nyugati régióban is nagyobb gazdasági fegyelemre és figyelemre int.
