Három csapás a kereskedőkre

A kiskereskedelmi vállalkozások számára az elmúlt évek számos kellemetlen adózási meglepetéssel szolgáltak. Talán már a feledés homályába vész a kiskereskedelem teljes ágazatát érintő különadó, ami 2010 és 2012 között volt hatályban. A jogalkotói szándék az adóbevételen túl már akkor is nyilvánvalóvá vált: a külföldi kereskedelmi láncok hátrányos megkülönböztetése.

A különadó akkoriban még két szempontból is formabontónak volt tekinthető, hiszen az adó alapja pusztán az árbevétel volt, valamint az adó mértéke sávosan emelkedett az adómentes 500 millió forintos adóalaptól egészen a 100 milliárd forint feletti adóalapra számítandó 2,5 százalékos mértékig. A jogalkotói szándék az adóbevételen túl már akkor is nyilvánvalóvá vált: a vállalatcsoportba tartozó, jellemzően külföldi kereskedelmi láncok hátrányos megkülönböztetése a magyar tulajdonú vállalkozásokkal szemben. A vonatkozó jogszabályt ugyan 2012-ben hatályon kívül helyezték, azonban a kereskedelmi vállalkozások csak részben lélegezhettek fel.

- 2013 új szabályokat hozott az ipa adóalapjának meghatározásában. Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke már csak csökkenő mértékben levonható az árbevétel növekedésével együtt. Az ágazati különadóhoz hasonlóan a jogalkotó itt sem preferálja a nagyvállalkozásokat és vállalatcsoportokat, de ami ennél is érdekesebb, sújtja azokat a kereskedő cégeket, amelyek kisebb árréssel dolgoznak. Mindezek alapján ez a szabályozás azóta is különösen sújtja a nem exportértékesítéssel foglalkozó nagykereskedő cégeket, egyes ágazatok kereskedőinek kivételével – írta Hegedüs Sándor  az RSM-DTM adóüzletág vezetője legfrissebb blgobejegyzésében.

Egy újabb különadót fizethetünk
Ágazati különadónak minősítette lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az élelmiszerlánc felügyeleti díj tervezett változását. Vámos György szerint ezt is a fogyasztók fogják megfizetni, mint a tranzakciós illetéket vagy a telefonadót.
- Az októberben kihirdetett, 2015-ös adócsomag egyik kevéssé ismert eleme, hogy a tao kalkulálása során figyelembe veendő úgynevezett jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módját is meg kívánják változtatni. A hatályos rendelkezések szerint az ún. elvárt adó fizetésének kötelezettsége akkor keletkezik, ha sem az adózás előtti eredmény, sem az adó alapja nem éri el az összes bevétel és az ELÁBÉ, valamint a közvetített szolgáltatások különbözetének 2 százalékát. A tervezet szerint a jövedelem- (nyereség-) minimum számítása során a későbbiekben már nem szabad figyelembe venni csökkentő tételként sem az ELÁBÉ, sem a közvetített szolgáltatás értékét. Mindez egyértelműen károsan érintheti a kereskedő cégeket, azok közül is különösen a jellemzően kis árréssel működő nagykereskedő cégeket, még akkor is, ha lehetőségük van az elvárt adó megfizetésének elkerülésére a jogszabályban rögzített nyilatkozat megtétele esetén. Megfontolandó adat ugyanis, hogy a 2013-as tao bevallások feldolgozása alapján mintegy 130 ezren választották a jövedelem (nyereség) minimum utáni adófizetést és alig több mint 3 ezren tettek nyilatkozatot, kockáztatva az ellenőrzésre történő kiválasztást. (A társasági adó módosításáról itt olvashat részletesebben!)

- A fenti két rendelkezéshez képest az ún. napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat várhatóan 2015-től sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke figyelemre méltó. Ennek az adónak is – hasonlóan a korábbi kiskereskedelmi különadóhoz – az alapja az árbevétel, illetve a mértéke sávosan progresszív: 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik.

Az alábbi táblázatban a fentiek hatását mutatja be az RSM DTM, a leginkább érintett napi fogyasztási cikket forgalmazó áruházláncok számain keresztül. Tekintettel arra, hogy az egyes társaságok nem tették közzé, hogy értékesítésükön belül milyen arányt képviselnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alapját képező termékek, ezt becsléssel számolták: az Auchan és Tesco esetében ezt 60 százaléknak, míg a többi társaság esetében 70 százaléknak vették. A 2015. évre vonatkozó számításokat a 2013. évi adatok alapján végezték el.

A fentiekből kiolvasható, hogy a három intézkedés együttes terhe közel eléri, a METRO és az ALDI esetében meghaladja az ágazati különadó terhét. A három intézkedés közül az első kettő a kereskedelem teljes vertikumát érinti kisebb kivétellel, azonban az élelmiszerlánc-felügyeleti díj vesztesei ismét a jellemezően külföldi kézben lévő napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházláncok. Ennek az intézkedésnek a nyertesei, a kiskereskedelmi különadóhoz kapcsolódóan, főleg a franchise rendszerben működő jól ismert magyar láncok lehetnek.

A mindennapi ember számára további fontos és egyelőre még nem egyértelműen megválaszolható kérdés, hogy az új intézkedések hatására az egyes áruházláncok, ha eltérő mértékben is, de rákényszerülnek-e az árak emelésére.

Ha ez a törvény átmegy, vidám lesz a vasárnap
Benyújtották az Országgyűlés elé az üzletek vasárnapi zárva tartását célzó törvényjavaslatot. Eszerint december 24-én is csak délig vásárolhatunk, kivéve, ha találunk egy olyan családi kis üzletet, ahol a tulajdonos családtagjai dolgoznak. A kormányon belül is ellentétes reakciókat váltott ki az újramelegített ötlet.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo