A különadó akkoriban még két szempontból is formabontónak volt tekinthető, hiszen az adó alapja pusztán az árbevétel volt, valamint az adó mértéke sávosan emelkedett az adómentes 500 millió forintos adóalaptól egészen a 100 milliárd forint feletti adóalapra számítandó 2,5 százalékos mértékig. A jogalkotói szándék az adóbevételen túl már akkor is nyilvánvalóvá vált: a vállalatcsoportba tartozó, jellemzően külföldi kereskedelmi láncok hátrányos megkülönböztetése a magyar tulajdonú vállalkozásokkal szemben. A vonatkozó jogszabályt ugyan 2012-ben hatályon kívül helyezték, azonban a kereskedelmi vállalkozások csak részben lélegezhettek fel.
- 2013 új szabályokat hozott az ipa adóalapjának meghatározásában. Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke már csak csökkenő mértékben levonható az árbevétel növekedésével együtt. Az ágazati különadóhoz hasonlóan a jogalkotó itt sem preferálja a nagyvállalkozásokat és vállalatcsoportokat, de ami ennél is érdekesebb, sújtja azokat a kereskedő cégeket, amelyek kisebb árréssel dolgoznak. Mindezek alapján ez a szabályozás azóta is különösen sújtja a nem exportértékesítéssel foglalkozó nagykereskedő cégeket, egyes ágazatok kereskedőinek kivételével – írta Hegedüs Sándor az RSM-DTM adóüzletág vezetője legfrissebb blgobejegyzésében.
- A fenti két rendelkezéshez képest az ún. napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat várhatóan 2015-től sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke figyelemre méltó. Ennek az adónak is – hasonlóan a korábbi kiskereskedelmi különadóhoz – az alapja az árbevétel, illetve a mértéke sávosan progresszív: 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik.
Az alábbi táblázatban a fentiek hatását mutatja be az RSM DTM, a leginkább érintett napi fogyasztási cikket forgalmazó áruházláncok számain keresztül. Tekintettel arra, hogy az egyes társaságok nem tették közzé, hogy értékesítésükön belül milyen arányt képviselnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alapját képező termékek, ezt becsléssel számolták: az Auchan és Tesco esetében ezt 60 százaléknak, míg a többi társaság esetében 70 százaléknak vették. A 2015. évre vonatkozó számításokat a 2013. évi adatok alapján végezték el.
A fentiekből kiolvasható, hogy a három intézkedés együttes terhe közel eléri, a METRO és az ALDI esetében meghaladja az ágazati különadó terhét. A három intézkedés közül az első kettő a kereskedelem teljes vertikumát érinti kisebb kivétellel, azonban az élelmiszerlánc-felügyeleti díj vesztesei ismét a jellemezően külföldi kézben lévő napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházláncok. Ennek az intézkedésnek a nyertesei, a kiskereskedelmi különadóhoz kapcsolódóan, főleg a franchise rendszerben működő jól ismert magyar láncok lehetnek.A mindennapi ember számára további fontos és egyelőre még nem egyértelműen megválaszolható kérdés, hogy az új intézkedések hatására az egyes áruházláncok, ha eltérő mértékben is, de rákényszerülnek-e az árak emelésére.