Dr. Horváth Katalin

Példátlan érdeklődés mellett zajlott le a Piac & Profit Social Media 2018 konferenciája, a szünetekben a hallgatók megrohanták az előadókat kérdéseikkel. A több mint háromszázötven érdeklődő és résztvevő azonban nem csak a helyszínen, hanem online is feltehette kérdéseit. Az így beérkezett válaszokat sorozatban jelentetjük meg. Most dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje számára érkezett kérdést és a kérdésre adott választ közöljük.

A korábban általunk készített képek felhasználásának lehetőségét utólag vissza lehet vonni? (Például, ha a korábbi munkahelyünk a mai napig újra és újra felhasznál általunk készített képeket.)

Dr. Horváth Katalin:

A kérdést ketté kell bontani, akkor, ha a képeket munkaviszony keretében vagy megbízási szerződés keretében készítették.

1. Eset: ha a képeket munkaviszonyban, munkaköri kötelezettség részeként készítették

A szerzői jogi törvény 30. §-a alapján, ha a munkavállaló munkaköri kötelezettsége részeként készítette a fotókat, és azokat átadta a munkáltatójának, akkor azokon a munkáltató kizárólagos, valamennyi felhasználási módra kiterjedő, korlátozás nélküli szerzői jogot szerzett jogutódként. Ez a jogszerzés a törvény erejénél fogva megy végbe, nem kell hozzá semmilyen szerződés, két feltétele van csupán:

1. a kép munkaköri kötelezettség részeként készüljön (munkáltató utasítására, munkaköri leírásba tartozó feladat részeként – pl. fotós munkakörben készített képek biztosan idetartoznak)
2. a képeket a munkavállaló átadja a munkáltatónak – például céges gépre, céges szerverre történő feltöltéssel, e-mailben való megküldéssel, főnöknek, szerkesztőnek, stb.-nek történő átadással.

Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a munkavállalónak jár plusz pénz (jogdíj) a képek munkáltató által történő felhasználásáért, ha a munkáltató a képeket másnak eladja, azok felhasználását másnak engedélyezi. Ha csak saját működése, tevékenysége körében használja fel azokat, akkor erre bármeddig jogosult, a munkaviszony megszűnését követően is, korlátlanul, és ezért külön díjat sem kell fizetnie a munkavállalónak. Az ilyen jogátszállást csak úgy lehet megakadályozni, ha a munkáltató és a munkavállaló külön szerződést köt, és kizárják a jogszabályon alapuló jogátszállást, és másban állapodnak meg. Ebben az esetben a szerződés tartalmától függ, hogy mit tehet a munkáltató a képekkel, és mit nem.

Ha nincs ilyen külön szerződés, akkor a munkavállaló nem tudja „felmondani” a volt munkáltatójával a felhasználási engedélyt, legfeljebb annyit tehet meg, hogy visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét. Ezután a munkáltató továbbra is felhasználhatja a képet, de le kell róla vennie a munkavállaló, mint szerző nevét. Tehát csak és kizárólag a munkáltatóval írásban megkötött szerződésben lehet megakadályozni, hogy a munkáltató a képet felhasználja, azt jogszerűen megtiltani nem lehet.

2. Eset: ha a képeket megbízottként, vállalkozóként, külön szerződéssel készítették (nem munkaviszonyban)

Ha a képeket készítő személy nem munkaviszonyban állt a munkáltatóval, hanem megbízási, vállalkozói jogviszonyban, akkor a képek sorsát a szerző és munkáltató közötti írásbeli felhasználási szerződés rendezi. Amennyiben ilyen szerződés nem jött létre, akkor a munkáltató nem szerzett jogot, és nem használhatja a képeket. Ha ilyen szerződés létrejött, de nem írásban, hanem szóban, akkor alakilag érvénytelen a szerződés, és azt utólag célszerű írásba foglalni. Az ilyen felhasználási szerződést alapvetően akkor lehet felmondani a szerzői jogi törvény alapján, ha:

1. a munkáltató nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy – ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül;
2. a munkáltató a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

A felhasználási szerződésben a felek ettől eltérő egyéb felmondási esetkörökben is megállapodhatnak, de ha nem rendelkeznek erről, akkor csak a fenti esetekben jogosult a szerző a szerződést felmondani.