Fény az alagút végén?

Öt év óta most első ízben tapasztalható a cégbedőlések számának mérséklődése. Emlékeztetőül: 2008. szeptember 15-én omlott össze a Lehman Brothers, és a pénzvilág ettől a naptól számítja a gazdasági válság kezdetét. Az azóta eltelt fél évtizedben nálunk is évről évre nőtt a tönkrement cégek száma; öt esztendő alatt összesen 87 046 céget számoltak fel, a működő vállalkozások 16 százalékát.

Talán lecsenghet a cégtörlési hullám és a magyar cégvilág megtisztulva kerülhet ki a válságból - Kép: sxc

Az elmúlt egy év alatt 15 321 cég felszámolására került sor. Ez a szám az ezt megelőző hasonló időszakhoz (2011. szeptember 1.–2012. szeptember 1.) képest 33,8 százalékos csökkenést jelez. A javulásról tudósító adatok gazdasági elemzők szerint azt bizonyíthatják, hogy cégeink kezdenek felülkerekedni a válság okozta nehézségeken, ám a törvényi előírások változása, a cégek kényszertörlésének bevezetése is hozzájárulhatott a számok kedvező alakulásához. Tavaly március 1-jétől ugyanis a vagyontalan cégeket gyorsabban kivezetik a megszűnő vállalkozások közül, és az így „kényszertörölt” cégek már nem szerepelnek a felszámolási statisztikában sem. (A különösen veszélyeztetett építőipar már túl is van a nehezén.)

A felszámolók szkeptikusak

A fenti új eljárásmóddal kapcsolatosan Somogyi Ferencnek, a Felszámolók Országos Egyesülete elnökének aggályai vannak. Álláspontja szerint a bíróságok és az adóhatóság nem képesek olyan sikeres vagyonkutatást végezni, mint a felszámolók, s így a kétségtelenül gyorsabban lebonyolítható kényszertörléssel a cégek minden következmény nélkül eltűnhetnek a piacról. Mint mondja: a felszámoló alapos vagyonkutatással menti a menthetőt, a NAV viszont, ha a végrehajtás eredménytelenül végződik, azonnal elrendeli a kényszertörlést. Az adóhatóság csak abban az esetben kezdeményezi a felszámolást, ha fedezetelvonás bűncselekménye áll fenn, vagy olyan vagyonnal rendelkezik a cég, amely fedezi a felszámolás költségeit. A felszámolással foglalkozó több mint száz céget tömörítő egyesület elnöke arra panaszkodik, hogy a cégek visszamaradó vagyona a legtöbb esetben nem elegendő a felszámolás kiadásaira, és a veszteséget a máshol megtermelt díjakból kell fedezniük. Az elektronikus úton kijelölt felszámoló megbízatását viszont nem adhatja vissza - számolt be a feketelista.hu.

A vezetők felelőssége

A reorganizáció mentőöv lehet a sodródó vállalatoknak
Még mindig riasztóan magas a megszűnő cégek száma Magyarországon: 2013. harmadik negyedévében 8511 cég szűnt meg. Pedig pénzügyi reorganizáció révén gyakran megmenthető és újraéleszthető egy-egy adósságspirálba került vállalkozás. A hosszú távra szóló folyamat során pénzükhöz juthatnak a hitelezők, és megmarad a tulajdonosok presztízse is. A reorganizáció viszont komoly kompromisszumokkal és erőfeszítéssel jár.
Hasznos figyelemmel kísérni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlatát, miszerint, ha az adós adótartozását esedékességkor nem fizeti meg, az adóhatóság azonnal végrehajtás alá vonja. Ha a végrehajtási eljárás során az adótartozás nem térül meg (és nincs olyan mögöttesen felelős személy sem, például bt. beltagja, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne), a hatóság kezdeményezi a felszámolási eljárást. Az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít a vezetők és a tagok felelősségét érvényesítő eljárásokra (perek, mögöttes kötelező határozatok), ilyen tárgyban már több mint ötven per van folyamatban. A NAV ugyanis minél szélesebb körben érvényesíteni kívánja a tagi kártérítési jellegű felelősséget. (Vigyázzon, hogy Ön ne járjon így!) Az is cél, hogy a háttérben meghúzódó úgynevezett árnyékvezetők se kerülhessék el a felelősségre vonást. Mindazok ellen a törvény erejével lépnek fel, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben. A gazdálkodó szervezetet vezetőjének minősül az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.

Virtuális erkölcsi bizonyítvány

A tapasztalatok szerint az egyszerűsített felszámolási eljárások időtartama átlagosan fél, illetve egy év. Egyes esetekben – ha például per van folyamatban, amelytől a hitelezők kielégítését remélhetik – két évnél is hosszabb ideig eltarthat. A felszámolási eljárások után fennmaradt adósságkövetelést, ahol erre lehetőség van, a cég vezetőivel, tagjaival szemben peres eljárásban érvényesíti az adóhatóság. A kötelezett személyekkel szemben bírósági végrehajtással vagy adóvégrehajtással lépnek fel. Ahol azonban erre nincs lehetőség, ott a követelés engedményezésére kerül sor, vagy hitelezői veszteség címen, törlik a tartozást. A vállalat tartozását hátrahagyó személyek új cégalapításait viszont az adóregisztrációs eljáráson az adóhatóság megakadályozza. Ez év szeptemberéig a felszámolással megszűnt adózók után 465 milliárd forint veszteséget kellett törölni! A cégek évente ezrével vonulnak ki a piacról, van, aki felszámolással, mások nyomtalanul tűnnek el. A hitelező meg bottal ütheti a nyomukat, a veszteséget már senki sem téríti meg. A partner kiválasztásánál, szerződés aláírásánál tanácsos körültekintően eljárni. (A tisztességes vállalkozások egyébként a jövőben kaphatnak majd második esélyt.)

Mindig van vevői kockázat
A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat. A nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.
Kétszer annyi cég alakult, mint amennyit felszámoltak

A feketelista.hu szerkesztői megyénként és nagyobb városonként is áttekintették a felszámolások és az újonnan alakult cégek arányait. Ezek szerint az elmúlt esztendőben a felszámolások ellenére sem zsugorodott a vállalkozások köre. Sőt, az országban összesen 30 090 új vállalkozást jegyeztek be, 96 százalékkal többet, mint amennyit felszámoltak. Ennek ellenére a magunk mögött hagyott esztendőben több mint 13 százalékkal csökkent a cégalapítási kedv. Az egyes megyéket illetően tavaly Pest megyében számolták fel a legtöbb vállalkozást, összesen 1911-et, miközben 3384 újat „gründoltak”. Itt a cégalakulások aránya a felszámoltakhoz képest 203 százalék volt. A legnagyobb különbség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatható ki, ahol 369 felszámolással szemben 1157 alapítás áll (314 százalék).

Kiugróan nagy a különbség (284 százalék) Komárom-Esztergom megyében is, ahol 275 céget számoltak fel, miközben 781 újat jegyeztek be. Veszprém megyében 260 felszámolás ellenében 726 új cég bejegyzése áll (279 százalék). Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében átlagosan két és félszer annyi cégalapításra került sor, mint felszámolásra. Megállapítható, hogy ez a tendencia minden megyére jellemző, még ott is, ahol a legkisebb az arány: Pest megye után Bács-Kiskunban került sor a legtöbb (945) felszámolásra, ám egyidejűleg a legtöbb új cég (1223) alapítására is; így alakult ki 129 százalékos arány.

Budapestre jut az összes felszámolás 41 százaléka (6331) és a cégalapítások 39 százaléka (11 729). A fővárosban így az üzletüket bezárók és az újonnan próbálkozók közötti arány 185 százalékra tehető. Ilyen megközelítésben Szegeden volt a legnagyobb különbség (299 százalék), annak következtében, hogy 239 cég húzta le a rolót, és 715 tett ki új cégtáblát.

Debrecen 287 százalékos aránnyal szerepel, itt jegyezték be a városok közül a legtöbb új céget (811), miközben 239-et felszámolással kivezettek. A tizenegy vizsgált város közül nyolcban több mint kétszer annyi új cég lépett piacra, mint amennyi távozni kényszerült. A két adat közötti különbség Kecskeméten volt a legkisebb (135 százalék), ahol 267 felszámolásra 388 cégalapítás jutott. A legkevesebb felszámolásra (113) viszont Kaposváron került sor; itt 181-en próbáltak új céggel szerencsét.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo