Fény az alagút végén?

Öt év óta most első ízben tapasztalható a cégbedőlések számának mérséklődése. Emlékeztetőül: 2008. szeptember 15-én omlott össze a Lehman Brothers, és a pénzvilág ettől a naptól számítja a gazdasági válság kezdetét. Az azóta eltelt fél évtizedben nálunk is évről évre nőtt a tönkrement cégek száma; öt esztendő alatt összesen 87 046 céget számoltak fel, a működő vállalkozások 16 százalékát.

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Talán lecsenghet a cégtörlési hullám és a magyar cégvilág megtisztulva kerülhet ki a válságból - Kép: sxc

Az elmúlt egy év alatt 15 321 cég felszámolására került sor. Ez a szám az ezt megelőző hasonló időszakhoz (2011. szeptember 1.–2012. szeptember 1.) képest 33,8 százalékos csökkenést jelez. A javulásról tudósító adatok gazdasági elemzők szerint azt bizonyíthatják, hogy cégeink kezdenek felülkerekedni a válság okozta nehézségeken, ám a törvényi előírások változása, a cégek kényszertörlésének bevezetése is hozzájárulhatott a számok kedvező alakulásához. Tavaly március 1-jétől ugyanis a vagyontalan cégeket gyorsabban kivezetik a megszűnő vállalkozások közül, és az így „kényszertörölt” cégek már nem szerepelnek a felszámolási statisztikában sem. (A különösen veszélyeztetett építőipar már túl is van a nehezén.)

A felszámolók szkeptikusak

A fenti új eljárásmóddal kapcsolatosan Somogyi Ferencnek, a Felszámolók Országos Egyesülete elnökének aggályai vannak. Álláspontja szerint a bíróságok és az adóhatóság nem képesek olyan sikeres vagyonkutatást végezni, mint a felszámolók, s így a kétségtelenül gyorsabban lebonyolítható kényszertörléssel a cégek minden következmény nélkül eltűnhetnek a piacról. Mint mondja: a felszámoló alapos vagyonkutatással menti a menthetőt, a NAV viszont, ha a végrehajtás eredménytelenül végződik, azonnal elrendeli a kényszertörlést. Az adóhatóság csak abban az esetben kezdeményezi a felszámolást, ha fedezetelvonás bűncselekménye áll fenn, vagy olyan vagyonnal rendelkezik a cég, amely fedezi a felszámolás költségeit. A felszámolással foglalkozó több mint száz céget tömörítő egyesület elnöke arra panaszkodik, hogy a cégek visszamaradó vagyona a legtöbb esetben nem elegendő a felszámolás kiadásaira, és a veszteséget a máshol megtermelt díjakból kell fedezniük. Az elektronikus úton kijelölt felszámoló megbízatását viszont nem adhatja vissza - számolt be a feketelista.hu.

A vezetők felelőssége

A reorganizáció mentőöv lehet a sodródó vállalatoknak
Még mindig riasztóan magas a megszűnő cégek száma Magyarországon: 2013. harmadik negyedévében 8511 cég szűnt meg. Pedig pénzügyi reorganizáció révén gyakran megmenthető és újraéleszthető egy-egy adósságspirálba került vállalkozás. A hosszú távra szóló folyamat során pénzükhöz juthatnak a hitelezők, és megmarad a tulajdonosok presztízse is. A reorganizáció viszont komoly kompromisszumokkal és erőfeszítéssel jár.
Hasznos figyelemmel kísérni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlatát, miszerint, ha az adós adótartozását esedékességkor nem fizeti meg, az adóhatóság azonnal végrehajtás alá vonja. Ha a végrehajtási eljárás során az adótartozás nem térül meg (és nincs olyan mögöttesen felelős személy sem, például bt. beltagja, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne), a hatóság kezdeményezi a felszámolási eljárást. Az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít a vezetők és a tagok felelősségét érvényesítő eljárásokra (perek, mögöttes kötelező határozatok), ilyen tárgyban már több mint ötven per van folyamatban. A NAV ugyanis minél szélesebb körben érvényesíteni kívánja a tagi kártérítési jellegű felelősséget. (Vigyázzon, hogy Ön ne járjon így!) Az is cél, hogy a háttérben meghúzódó úgynevezett árnyékvezetők se kerülhessék el a felelősségre vonást. Mindazok ellen a törvény erejével lépnek fel, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben. A gazdálkodó szervezetet vezetőjének minősül az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.

Virtuális erkölcsi bizonyítvány

A tapasztalatok szerint az egyszerűsített felszámolási eljárások időtartama átlagosan fél, illetve egy év. Egyes esetekben – ha például per van folyamatban, amelytől a hitelezők kielégítését remélhetik – két évnél is hosszabb ideig eltarthat. A felszámolási eljárások után fennmaradt adósságkövetelést, ahol erre lehetőség van, a cég vezetőivel, tagjaival szemben peres eljárásban érvényesíti az adóhatóság. A kötelezett személyekkel szemben bírósági végrehajtással vagy adóvégrehajtással lépnek fel. Ahol azonban erre nincs lehetőség, ott a követelés engedményezésére kerül sor, vagy hitelezői veszteség címen, törlik a tartozást. A vállalat tartozását hátrahagyó személyek új cégalapításait viszont az adóregisztrációs eljáráson az adóhatóság megakadályozza. Ez év szeptemberéig a felszámolással megszűnt adózók után 465 milliárd forint veszteséget kellett törölni! A cégek évente ezrével vonulnak ki a piacról, van, aki felszámolással, mások nyomtalanul tűnnek el. A hitelező meg bottal ütheti a nyomukat, a veszteséget már senki sem téríti meg. A partner kiválasztásánál, szerződés aláírásánál tanácsos körültekintően eljárni. (A tisztességes vállalkozások egyébként a jövőben kaphatnak majd második esélyt.)

Mindig van vevői kockázat
A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat. A nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.
Kétszer annyi cég alakult, mint amennyit felszámoltak

A feketelista.hu szerkesztői megyénként és nagyobb városonként is áttekintették a felszámolások és az újonnan alakult cégek arányait. Ezek szerint az elmúlt esztendőben a felszámolások ellenére sem zsugorodott a vállalkozások köre. Sőt, az országban összesen 30 090 új vállalkozást jegyeztek be, 96 százalékkal többet, mint amennyit felszámoltak. Ennek ellenére a magunk mögött hagyott esztendőben több mint 13 százalékkal csökkent a cégalapítási kedv. Az egyes megyéket illetően tavaly Pest megyében számolták fel a legtöbb vállalkozást, összesen 1911-et, miközben 3384 újat „gründoltak”. Itt a cégalakulások aránya a felszámoltakhoz képest 203 százalék volt. A legnagyobb különbség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatható ki, ahol 369 felszámolással szemben 1157 alapítás áll (314 százalék).

Kiugróan nagy a különbség (284 százalék) Komárom-Esztergom megyében is, ahol 275 céget számoltak fel, miközben 781 újat jegyeztek be. Veszprém megyében 260 felszámolás ellenében 726 új cég bejegyzése áll (279 százalék). Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében átlagosan két és félszer annyi cégalapításra került sor, mint felszámolásra. Megállapítható, hogy ez a tendencia minden megyére jellemző, még ott is, ahol a legkisebb az arány: Pest megye után Bács-Kiskunban került sor a legtöbb (945) felszámolásra, ám egyidejűleg a legtöbb új cég (1223) alapítására is; így alakult ki 129 százalékos arány.

Budapestre jut az összes felszámolás 41 százaléka (6331) és a cégalapítások 39 százaléka (11 729). A fővárosban így az üzletüket bezárók és az újonnan próbálkozók közötti arány 185 százalékra tehető. Ilyen megközelítésben Szegeden volt a legnagyobb különbség (299 százalék), annak következtében, hogy 239 cég húzta le a rolót, és 715 tett ki új cégtáblát.

Debrecen 287 százalékos aránnyal szerepel, itt jegyezték be a városok közül a legtöbb új céget (811), miközben 239-et felszámolással kivezettek. A tizenegy vizsgált város közül nyolcban több mint kétszer annyi új cég lépett piacra, mint amennyi távozni kényszerült. A két adat közötti különbség Kecskeméten volt a legkisebb (135 százalék), ahol 267 felszámolásra 388 cégalapítás jutott. A legkevesebb felszámolásra (113) viszont Kaposváron került sor; itt 181-en próbáltak új céggel szerencsét.

Véleményvezér

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.
Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére

Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére 

Nagyon vonzóak az ingyenes étkezések.
Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén

Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén 

Mindenhol szabad a véleménynyilvánítás, vagy csak a Facebookon?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo