Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan megjelentek azok a hangok is, amelyek a kriptodevizákat fenntartó blokkláncok fenntarthatóságát firtatják. Ez jogos felvetés, ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a technológiával szemben szkeptikus szereplők általában nagyokat hallgatnak az alacsony energiaigényű, akár környezetbarátnak is nevezhető hálózatok kapcsán.

Tényleg tönkreteszi a bolygót a bitcoin?

A kriptoval kapcsolatos kritikák egyik része egyenesen piramisjátékként cimkézi a digitális fizetőeszközökbe való befektetést, a másik része pedig a globális klímaváltozás motorjaként tekint a bitcoinra. Az első kijelentés egyenesen badarság, a második témakörrel azonban érdemes kicsit mélyebben foglalkozni. Mint azt jól tudjuk, a bitcoin Proof-of-Work, azaz PoW technológiával működik. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciókat a bányászatnak nevezett tevékenységgel validálják a bányászok. Ez komoly számítási kapacitást igényel, amihez egy globális hálózat esetében iszonyú energiára van szükség.

Ezzel együtt a számításhoz szükséges hardver is gyorsabban elhasználódik a hagyományos használathoz képest – elég, ha az erre a célra használt Geforce videokártyák árát az egekbe lövő keresleti robbanásra gondolunk. Az iCoin kripto ATM-ekben is beszerezhető ether coint fenntartó Ethereum blokklánc most még szintén PoW-hálózat, viszont a Proof-of-Stake-re való átállás már a küszöbön áll.

Májusi adatok alapján a bitcoin hálózata a bolygó országainak nagy részét maga mögött hagyta áramfogyasztásban. Azt azonban érdemes ilyenkor megemlíteni, hogy a bitcoin hálózatot bármilyen eredetű energiával lehet működtetni.

 

Zöldül a bitcoin, de mások már rég lehagyták

A bitcoin környezeti terhelésének csökkentésére Dél-Amerikában találhatunk példát. Arányaiban Paraguayban a világ egyik vezető országa a vízerőművekkel előállított energia felhasználásában. Ott ugyanis közel 100%-os ez az arány a weforum.org összeállítása szerint, emiatt pedig Dél-Amerika kriptofellegvárát szeretnék maguknak tudni. Mint ismert, El Salvador vezette be elsőként a bitcoint hivatalos fizetőeszközként. Azóta rendszeresen be is vásárolnak, mikor nagyot zuhan az árfolyam. Legutóbb azonban azzal került be a hírekbe a Csendes-óceán partján fekvő ország, hogy egy vulkán erejével építenék fel a világ első bitcoinvárosát, ami csökkentené a bitcoin szénkibocsátását, illetve egész fura áthallást szolgáltatna a valóságban az ősszel beharangozott Metaverzumra. Azt azonban jól jelzi, hogy szükség van a kevésbé energiaigényes hálózatokra, hogy az Ethereum 2.0 élesítése egyre közelebb van. És ebből a szempontból az Ethereum is jócskán le van maradva.

Lépéselőnyben a fenntartható kriptók?

Aki teljes bizonyosságú kijelentéseket tesz arról, hogy mi fog történni 5 másodperc múlva a kriptodevizák világában, vagy szimplán hazudik, vagy egyszerűen valamilyen nagyon súlyos hatású tudatmódosító szer hatása alatt áll.

Azonban játsszunk el a gondolattal, hogy a kriptók állami adoptációját, valamint a CBDC-k, azaz a központi bankok által kibocsátott digitális fizetőeszközök megalkotását mennyire fogja befolyásolni majd, hogy mennyire fenntartható a blokklánc, amelyen létrejönnek.

Az egyre magasabb környezetvédelmi igényeknek egyre nehezebb megfelelni, így nem véletlen, hogy több blokklánc fejlesztője is azzal büszkélkedik, milyen gyors tranzakciókat hajt végre közel 0 kibocsátás mellett. Ezek közül a sokak számára ismeretlen, azonban igazán különleges blokklánc, a Hedera az egyik legkörnyezetbarátabb technológia. A Hedera az egyetlen blokklánc, amely szabadalmaztatott algoritmussal bír, a natív tokenje pedig a HBAR. Őszi prezentációjuk során mutatták be a University College London méréseit, melyek alapján tranzakciónként 0,02 wattóra energiát használ a Hedera hálózat. Ezzel szemben másodpercenként 10 ezer tranzakció lebonyolítására képes, tehát maximális fordulatszámon is összesen 0,2 kilowattórát használ másodpercenként. Emiatt a Hedera néhány év múlva jelentős lépéselőnyt tudhat magának a konkurenciával szemben. Ezt az energiatakarékossági előnyt azonban nem biztos, hogy rövid időn belül árfolyamnövekedésre tudja fordítani a coin. A cikk írásakor ugyanis közel 36 centért mérik a HBAR darabját 6,5 milliárd dolláros piaci kapitalizáció mellett. Az azonban biztos, hogy a technológia fejlettségével máris a saját ligájában játszik a HBAR.