Igaz, a korábban nem könyvelt tételek hivatalos útra terelése nem egyik napról a másikra történik, többéves távlatban nézve azonban ezek feltételezett aránya 5-6 százalékpontos csökkenést mutat – derült ki a K&H kkv-k körében végezett felméréséből.
Az elmúlt egy évben több olyan kormányzati intézkedés is született a digitalizáció kapcsán, amit alapvetően vagy uniós szabályozás, vagy a vírushelyzet indokolt, eközben viszont a gazdaság – ezen belül is főként a kereskedelem – kifehérítésére is nagy hatással van. 2020. március 2-án indult az azonnali fizetési rendszer és a másfél millió forint feletti készpénzfizetés korlátozása.
Míg tavaly július 1-jétől kizárólag az adószámos magánszemélyek, egyéni vállalkozók és vállalkozások számára kiállított számlákat kellett a NAV-hoz beküldeni, addig 2021. január 1-jétől már minden magánszemélynek kiállított számlát is jelenteni kell az adóhatóságnak. Ezek a szabályozások arra ösztönzik a kkv-kat, hogy online számlázó programot használjanak, mivel így egyszerűbb megfelelni az előírásnak. Az idei évtől pedig minden online pénztárgép mellé biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét, legyen az akár bankkártyás fizetés, az azonnali átutalásra épülő (pl. QR-kódos) fizetés vagy egyéb más megoldás.
Beépültek a lehetőségek a mindennapokba
A K&H kkv-k körében végezett felmérése alapján ezek az online számlázást és elektronikus fizetést támogató lehetőségek fokozatosan beépülnek a kkv-k mindennapi pénzügyi gyakorlatába, és segítik a gazdaság kifehérítését. Ezt mutatja, hogy a korábban jellemző 20-22 százalékos könyvelési látencia, azaz azon bevételek aránya, amelyet az iparági szereplők a megkérdezett kkv-k szerint nem könyvelnek, az elmúlt 5 évben fokozatosan 14-15 százalékra mérséklődött. A gazdaság kifehérítése szempontjából az 5-6 százalékpontos csökkenés igen jelentős eredménynek számít, amely igazolja, hogy nem egy hirtelen változás történik, hanem sokéves távlatban látható a fokozatos javulás.
