Noha 2011. év végén a parlament megszavazta a baleseti adó bevezetését, a behajtás pontos módjáról akkor még nem rendelkeztek. Pedig ez korántsem elhanyagolható részlet. „Annyi biztos, hogy a biztosítóknak kell leróni minden KGFB-ügyfelük után ezt a kötelezettséget az állam felé, de ennek lebonyolítása tartogathat meglepetéseket a gyakorlatban" - hívja fel a figyelmet Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője. (A cégautókat a baleseti adó mellett a cégautó adó változásai is érintik, amelyekről itt olvashat bővebben.)
A parlament a kampány alatt fogadta el a kgfb-díj 30 százalékának megfelelő baleseti adót, amelyet a biztosítási díjjal együtt kell megfizetni. Miután a kulcs még nem volt biztos, ezért a biztosítók - és az alkuszok - adó nélkül adták meg az idei díjat. Ha a biztosító már január elején felkészült az új adó kezelésére, akkor az azzal növelt összegről szóló csekket küldte ki az ügyfelének. Ha még nem tudta kezelni az adót, akkor kiküldte a kgfb díjra szóló csekket, és mostanában küldi az adóról szólót. A második csekkel együtt küldött magyarázatban a biztosító felhívja a figyelmet, hogy akkor is be kell fizetnie a baleseti adót, ha ügyfele azt nem fizette meg: ilyenkor a biztosítási díjból vonja ezt le a biztosító, és továbbítja az adóhatóságnak. Ha az autós már januárban befizette a kgfb-díjat - vagy annak az első részletét - akkor a biztosító ebből levonta az adót, és a hiányzó biztosítási díjat számlázza ki most, amely értelemszerűen megegyezik a baleseti adó összegével. (A fuvarozók számára kigazdálkodhatatlan teher az új adó.)
• Az adó megfizetésére kötelezett személy a gépjármű üzemben tartója (ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa.)
• Az adó megállapítására, beszedésére, bevallására és befizetésére a törvény azt a biztosítótársaságot kötelezte, ahol az üzembentartó KGFB-vel rendelkezik, (kivéve, ha a biztosító a szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja).
• A biztosítónak a megállapított adót a törvény 2012. január 1-jei hatálybalépését követően együtt kell beszednie az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az ügyfél a biztosítási díját fizeti.
• Az adókötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik, és utolsó napján szűnik meg. Ha a díj meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, akkor az adókötelezettség a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.
• Az adó alapja az éves KGFB díj és az esetlegesen kirótt fedezetlenségi díj. Határozott tartamú biztosítási szerződések esetében az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.
• Az adó mértéke az adóalap 30 százaléka, de az adó nem lehet több mint a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira számolva naponta legfeljebb 83 Ft/gépjármű. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fedezetlenségi díjra számított adóra.
• Amennyiben az ügyfél a törvény által előírt, a biztosító által megállapított baleseti adót és biztosítási díjat a biztosítónak megfizette, abban az esetben nincs további tennivalója az adóval kapcsolatban, a többi a biztosító dolga (adó befizetése és bevallása).
• Ha a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizet az ügyfél, akkor ezt a törvény szerint úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg. Ilyenkor a biztosító felszólítást fog küldeni az ügyfélnek, amelyben kérni fogja a hiányzó biztosítási díj, illetve baleseti adó határidőre történő megfizetését.
• Ha a biztosító a baleseti adót a fedezetlenségi időtartamra, a türelmi időre nem tudta beszedni, akkor az adót a törvény szerint az ügyfélnek, az adófizetésére kötelezettnek önbevallással kell az adóhatóság felé teljesítenie.
Ha a gépkocsi tulajdonosa nem fizeti meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának 30 százalékára rúgó baleseti adót, az akár rendszámvesztéssel is járhat, mivel a biztosító az ő adóját is megfizeti a befolyt díjból, így viszont biztosítási fedezet nélkül marad a jármű, és kivonják a forgalomból - hívja fel a figyelmet a Generali Biztosító közleményében.
Egy csekk vagy több csekk?
Bár a baleseti adó bevezetése körül a szűkre szabott határidők miatt merültek fel kérdések, a 2012. február 15-ig postázásra kerülő csekkek döntő többsége már az adóval megemelt díjról szól, egy részük pedig önállóan az adóról (ha korábban már befizették az ügyfelek a díjat). Így a csekk szokásos módon történő befizetése esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (KGFB) rendelkező ügyfeleket semmilyen további kellemetlenség nem érheti -a Magyar Posta Biztosító szerint.
A baleseti adó januári hatálybalépése ugyan némileg átírta a kötelező biztosítási piac korábbi gyakorlatát, az esedékes biztosítási díj befizetésével az autósok egyúttal letudhatják adófizetési kötelezettségüket is, így további teendőjük a korábbiakhoz képest nem lesz a baleseti adó kapcsán. „Az év elején postázott csekkek többsége már a baleseti adóval megnövelt kötelező biztosítási díjat tartalmazza, így fordulhat elő, hogy az ügyfelek egy magasabb összeggel szembesülnek a csekk kézhezvételekor, mint amit adott esetben tavaly az év végén kikalkuláltak." - magyarázza Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója. „Ez ugyanakkor meg is könnyíti az ügyfelek helyzetét, hiszen többségében egy csekk befizetésével róhatják le adófizetési kötelezettségüket is, a biztosítási díj egyébként is esedékes megfizetése mellett." - teszi hozzá.
Figyelni kell a fizetésnél
Vass szerint viszont valós veszély, hogy az ügyfelek figyelmét elkerüli, hogy ugyanahhoz a kocsihoz hirtelen akár több különböző sárga csekk is érkezik, és nincsenek tisztában vele, hogy mindet be kell fizetniük. „Vannak biztosítók, amelyeknél azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudják egy csekken kezelni a biztosítást és a baleseti adót, így külön-külön fognak erről kiadni csekket negyedévente. Az évközi évfordulósok pedig időszaktól eltérően kaphatnak egy nem várt számlát a 2012-re eső törtidőszak utáni adóról. Akinek év közben "fordul" a biztosítása, lehet, hogy egy évre előre befizette a teljes kgfb-díját. Neki a biztosító utólag kiszámlázza az idei évre jutó biztosítás díj 30 százalékos adóját.
Amennyiben ezt nem fizeti meg a jármű üzembentartója, akkor a biztosító - a befizetett díjból - rendezi az állammal az adót. Ekkor viszont díjhiánya lesz a biztosítottnak, amit a nyilvántartásból észlel a lakóhely jegyzője, és határoz a forgalomból történő kivonásról, amit az okmányiroda hajt végre. Ez a veszély fenyegeti leginkább az embereket, hiszen a magyarok jelentős része (a PBA ügyfeleinél a háromnegyedük) még mindig sárga csekken fizet, és nem használ netbankot, mobilbankot, vagy automatizált megbízásokat. Mindazonáltal az sincs teljesen biztonságban, aki ez utóbbi kényelmi szolgáltatásokat veszi igénybe fizetéshez.
Aki nem csekken fizet, hanem mondjuk csoportos beszedési megbízást tart nyilván bankjánál, azt is érheti kellemetlen meglepetés. „Ha a banknál limitálva van, hogy az eddigi negyedéves díj mértékéig történhet csak lehívás, akkor a baleseti adóval megnövelt terhelést nem fog engedélyezni, vagy csak a korábbi mértékig. Ez esetben az autó fedezetlenné válhat, amit bizonyára kevesen vesznek észre maguktól a havi bankszámlaegyenlegük részletes böngészésekor" - vélekedik Vass Gábor. Így akár hónapok is eltelhetnek, mire kiderül a hátralék, de előfordulhat, hogy minderre egy baleset során kell az autósnak rádöbbennie.
Legyenek bármennyire is automatizáltak és jól szervezettek a biztosítói háttérintézmények, becsúszhat egy-egy hiba, illetve a fenti okokból is előfordulhat, hogy fedezetlenné válik a kocsink. Ezért a PBA azt javasolja, hogy ellenőrizze le minden autós, hogy a kötelezője be van-e fizetve, és ügyeljen külön a baleseti adó kiegyenlítésére is. „A jelenleg kialakult pánikszerű hangulatra semmi ok, az autósoknak nem kell tartaniuk rendszámvesztéstől, vagy a kötelező biztosításuk megszűnésétől." - hangsúlyozza Pandurics Anett. „Rendőri intézkedés során pedig a jogszabályok értelmében továbbra is az érvényes KGFB szerződés meglétét kell tudni igazolni." A díj befizetésére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) által nyújtott 60 napos türelmi idő értelmében február végéig van lehetőség. Ha a biztosítási díj és a baleseti adó összege március 1-jéig beérkezik a társasághoz, az autósnak semmilyen negatív következménnyel nem kell számolni.
