Ez év február 15-től lesz elérhető az Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platform (European Online Dispute Resolution (ODR) Platform), amely olcsó és gyors alternatívát kínál a webáruházak és az online vásárlók közötti esetleges jogviták rendezésére, továbbá a két fél közötti bizalomépítést is segíti. A platform célja az egységes európai digitális piac támogatása, illetve az online vásárlásba vetett bizalom növelése. Ennek érdekében az EU kötelezővé teszi minden online áruház számára a platform mint vitarendezési eszköz feltüntetését a honlapon.
Az e-kereskedelem az egyik leggyorsabb ütemben növekedő ágazat, a határokon átnyúló hatékony tranzakcióknak azonban még vannak akadályai. „Az elmúlt évben minden harmadik fogyasztó problémát tapasztalt online vásárlásnál, de negyedük semmilyen panaszt nem nyújtott be. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a fogyasztók túl hosszúnak gondolták a vitarendezési folyamatot, vagy úgy vélték, nem fognak érdemi megoldást kapni problémájukra. Az új platformmal az EU azt szeretné elérni, hogy ha bárkit kár vagy hátrány ér online vásárlása során, egyszerűen tudjon panasszal élni, és a lassú és költséges bírósági eljárások helyett alternatív módszerek – így például Magyarországon a békéltető testületek, külföldön a hasonló szervezetek – álljanak a felek rendelkezésére” – emelte ki Kozma Zoltán, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje. (A webshopok többsége azonban még a hazai jogszabályoknak sem képes maradéktalanul megfelelni.)
Azoknak a kereskedőknek, akik vásárlóikkal online szerződést kötnek termék vagy szolgáltatás értékesítése kapcsán, 2016. január 9-től honlapjuk egy könnyen elérhető pontján kötelező jelleggel el kell helyezniük egy linket, amely az Európai Bizottság által fejlesztett és üzemeltetett online vitarendezési platformra mutat. Emellett azoknak a kereskedőknek, akik kötelezettséget vállalnak alternatív vitarendezési fórum igénybevételére a fogyasztói jogvitáik rendezéséhez, az általános szerződési feltételeikben is szerepeltetniük kell ezt az információt, illetve tájékoztatniuk kell fogyasztóikat a felületről és annak funkciójáról. A platform használata nemcsak a fogyasztók, de a vállalatok érdeke is lehet, hiszen amellett, hogy elkerülhetik a költséges és hosszadalmas bírósági eljárásokat, a több európai országban is tevékenykedő cégek egységes európai szabályok szerint kezelhetik a beérkező panaszokat.
Az online vitarendezési platform használata regisztrációt igényel az Európai Bizottság rendszerében, majd bejelentkezés után a fogyasztó benyújthatja panaszát a honlapon keresztül, ha nem sikerült közvetlenül rendeznie a jogvitáját a vállalkozással.
A panasz benyújtását követően az online vitarendezési platform azonnal továbbítja azt az ellenérdekű félnek. Ezt követően az érintetteknek meg kell egyezniük egy alternatív vitarendezési fórumról, amely végső soron el fog járni a közöttük fennálló ügyben. Azokról a fórumokról, amelyek eljárhatnak az esetükben, a platform tájékoztatja a feleket. Amint megszületik a megállapodás a vitarendezési fórumról, az online platform oda továbbítja a panaszt. Ha a feleknek nem sikerül 30 napon belül megegyezniük, vagy ha a platform sem tud a benyújtott adatok alapján olyan alternatív vitarendezési fórumot azonosítani, amelynek hatásköre van eljárni, a panasz további feldolgozására nem kerül sor.
Az alternatív vitarendezés alapvetően akkor kötelező a vállalkozások számára, ha annak alávetették magukat. A határon átnyúló online fogyasztói jogviták elbírálása kapcsán a magyar vállalkozásoknak együtt kell működniük az itthon a kizárólagos illetékességgel bíró Budapesti Békéltető Testülettel. Ennek hiányában ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság akár fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat az érintett vállalkozással szemben. Mivel egyéb esetben alávetési kötelezettségük nincs az online webáruházak üzemeltetőinek, az alternatív vitarendezés hiányában a fogyasztók és a vállalkozások számára továbbra is a rendes bírói út igénybevételének a lehetősége marad.
