Ezek a vállalatok lettek idén a legvonzóbb munkáltatók

Idén nyolcadik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A világ legnagyobb, 34 országban zajló független munkáltatói márkakutatása – melynek idei adatfelvétele januárban zajlott –, a Randstad Employer Brand Research 2021-es eredményei alapján egy helyet előbbre lépve a Samsung lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a tavalyi győztes LEGO ezüstérmes lett, illetve dobogós helyezést ért el a Mercedes.

„Az élen végző vállalatok a pénzügyi stabilitás, a kiváló hírnév és a munkahelyek biztonsága alapján érték el előkelő helyezésüket a mezőnyben, de a vonzó bérezés is a fontos szempontok között szerepelt” – értékelte az eredményeket Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Magyar Nemzeti Bank, az MVM Csoport, a Sanofi, a Kempinski, az IKEA, a Coca-Cola, a Budapest Airport, a Magyar Telekom, a WizzAir, a LogMeIn, a Sony és a Market. A legismertebb munkaadó a Tesco lett. A szektorok között továbbra is az IT a legvonzóbb, melyet megosztva a telekommunikáció és a BSS (Business Services Sector – üzleti szolgáltatások) követ.

Baja Sándor szerint az elmúlt egy évben megváltozott munkakörülmények, illetve a szinte új normává vált távmunka jelentősen felértékelték a munkáltatói márka szerepét nemcsak a toborzás, de a jó munkaerő megtartása terén is, hiszen a cégeknek a korábbiakhoz képest nehezebb dolguk van mind a csapatszellem kiépítése, mind a munkatársak motiválása terén. Nemzetközi kutatások ráadásul arról is beszámolnak, hogy az erősebb munkáltatói márkával bíró vállalatok nemcsak sikeresebbek a tehetség magukhoz vonzásában és megtartásában, de a rosszabb reputációjú cégek akár 10 százalék-kal is magasabb bérért tudnak hasonló kvalitású dolgozókat alkalmazni, mint a jobb megítélésűek.

Melyek a legfontosabb márkaértékek a munkavállalóknak?

A friss kutatás rámutat, hogy Magyarországon a munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tényezők rangsora szinte változatlan az elmúlt évekhez képest. A válaszadók számára továbbra is a vonzó munkabér a legfontosabb, a pandémia idején sem csökkent ennek jelentősége: 76 százalék-uk tartja a bérezést a leghangsúlyosabb értékelési szempontnak. Ugyanakkor hasonlóan fontos a kellemes munkahelyi légkör (71 százalék), az állás hosszú távú biztonsága (66 százalék) és a vállalat pénzügyi stabilitása (66 százalék) is, amelyeket a munka-magánélet egyensúlya (61 százalék) követ. 2020-hoz képest mind a bérezésnek, mind a kellemes munkahelyi légkörnek és az állás hosszú távú biztonságának a jelentősége növekedett, a bérezést 3 százalékkal, a másik két szempontot 10-10 százalékkal többen jelölték meg. Még nagyobb növekedés tapasztalható azonban a work-life balance és a munkaadó pénzügyi biztonságának jelentőségében. Idén a munkáltatók megítélését befolyásoló tényezők élbolyában szerepel két új szempont is, amit a COVID-19 járvány hatásának tekinthetünk, az otthonról dolgozás lehetősége és a COVID-19 szempontjából biztonságos munkahelyi környezet: míg az előbbit a megkérdezettek 38 százalék-a, az utóbbit 33 százalék-a tartja fontosnak. A betöltött munkakör érdekessége, a vállalat társadalmi szerepvállalása és általános hírneve kissé hátrébb sorolódik a korábban említettekhez képest.

Továbbra is nagy a különbség az elvárások és a piaci kínálat között

Lényeges annak vizsgálata is, hogy a milyen különbségek vannak a munkavállalók által elvárt tényezők és azok között a munkáltatói márkaértékek között, amelyekkel valóban találkoznak a hazai munkaerőpiacon. A legnagyobb különbség, hogy míg a vonzó fizetés és a kellemes munkahelyi légkör a legfontosabb a munkavállalók számára egy ideális munkahely esetén, addig ezeket a 6. és a 8. helyre sorolják a hazai vállalatok jelenlegi értékajánlatai között.

A válaszadók a jelenlegi munkaadójuk kapcsán a munkahelyük hosszútávú biztonságát, a vállalat pénzügyi stabilitását és a COVID-19 szempontjából biztonságos munkavégzést sorolták előre a legfőbb értékként. Jelzésértékű, hogy a vonzó munkabér, az előrelépés lehetősége és a megengedett otthoni munkavégzés került a sor végére ebben a listában.

Eltérő elvárások: a nem kevésbé, az életkor inkább számít

A nemek között nem igazán találunk látványos különbségeket. Itthon a kutatás alapján a nők és férfiak is ugyanazokat a szempontokat tartják a legfontosabbnak munkahely választáskor, de mind a bérezésnek, mind a kellemes munkahelyi légkörnek, az állás hosszútávú biztonságának, a vállalat pénzügyi stabilitásának, valamint a munka és magánélet egyensúlyának a nők nagyobb hányada tulajdonít jelentőséget. A különbség leginkább a távmunka és a munkahelyi környezet vírusbiztonsága kapcsán látható: az előbbit a nők 44 százalék-a, a férfiaknak pedig csak 30 százalék-a jelölte meg befolyásoló tényezőként; utóbbi a nők 37 százalékának, a férfiak csupán 28 százalékának fontos. Két tényező – az izgalmas munkakör és a legújabb technológiák használata – azonban a férfiakat mozgatja meg inkább.

Annak ellenére, hogy a kívánatos munkahely fentebb említett fő attribútumai minden korcsoportnál azonosak, a fontosságot illetően viszont nagy különbség tapasztalható a generációk között. Míg a legidősebb dolgozói korcsoport számára a bérezés (79 százalék) és a munkahely biztonsága (77 százalék) kiugróan magas jelentőségű, addig a legfiatalabbak esetében előbbi 65 százalékos, utóbbi mindössze 53 százalékos súllyal szerepel. A munka és a magánélet egyensúlyának jelentősége is látványosan hátrébb sorolódik a fiatalabbak esetében, mint az idősebbeknél, ugyanakkor a Z- (18-24) és az Y-generáció (25-34) számára a munkaadó által képviselt sokszínűség és befogadó légkör is döntő lehet a munkahely kiválasztásakor, ezen szempontot többen jelölték meg az ő generációjukban, mint az idősebbek.

Idén a munkahely választást befolyásoló tényezőknél a válaszokat a fehér- és kékgalléros dolgozók szempontjából is megvizsgáltuk. A leghangsúlyosabb megítélési szempont mindkét csoport esetén a bérezés, ezt követi a kellemes munkahelyi légkör. A szellemi munkakörben dolgozóknak az átlag magyar dolgozóhoz képest a vállalat pénzügyi stabilitása fontosabb, mint az állás hosszútávú biztonsága. A fizikai munkakörökben dolgozók szerint a kellemes munkahelyi légkör és az állás hosszútávú biztonsága ugyanolyan fontos, és számukra ez utóbbi fontosabb, mint a fehérgallérosoknak.

Csökkenő fluktuáció: vihar előtti csend?

Míg az előző évi felmérés azt mutatta, hogy mind a ténylegesen munkaadót váltók, mind a váltást tervezők aránya magasabb az európai átlagnál, azaz a hazai munkaerő kimondottan mobilis, addig ezekben az értékekben jelentős csökkenést tapasztalhattunk 2021-ben. A januári lekérdezés során csak 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt fél évben munkahelyet váltott – leginkább a 25-34 évesek –, de azok között 17 százalék ez az érték, akiknek megváltoztak a munkakörülményei a COVID-19 hatására. Ha a fehér- és kékgallérosokat nézzük, a szellemi foglalkozásúak 10 százalék-a váltott munkahelyet 2020 második felében, kevesebben, mint a fizikai munkakörben dolgozók, ahol ez az érték 16 százalék.

28 százalék jelezte, hogy a következő 6 hónapban váltani készül, szintén főleg az Y generáció gondolkodik ezen, továbbá jellemzően a nők és a középfokú végzettségűek. Az adatok azt mutatják, hogy a tavalyi lassulást követően idén, a helyzet normalizálódásával ismét számíthatunk a fluktuáció növekedésére. „Vihar előtti csend van, de azt még nem látjuk, mekkora lesz a vihar” – fogalmazott Baja Sándor. A szakember szerint a járvány hatására munkájukat elvesztők jelentős része még 2020 első felében elhelyezkedett egyéb szektorokban, így érthető az év második felére mért kisebb munkahelyváltási érték. Ugyanakkor idén ismét számíthatunk arra, hogy a munkaadók – az átmeneti megoldások után – újból a vonzóbb bérek, a jobb munkakörülmények és a számukra alkalmasabb szektorok felé fordulnak. „Az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődött a munkahely biztonsága, de a helyzet változásával ismét sokan kereshetnek majd új kihívásokat, ezért lesz a következő időszakban is kiemelt jelentősége a jól felépített munkáltatói márkának” – állítja az ügyvezető.

Milyen hatással volt a pandémia a munkavállalókra?

Az idei kutatás során azt is vizsgáltak, hogy az elmúlt több mint egy évben a társadalmi érintkezés szokásait, a gazdaságot és a munkaerőpiacokat is felforgató pandémiás helyzet hogyan hatott a hazai munkavállalókra.

A megkérdezett hazai dolgozók valamivel több mint kétötöde nyilatkozott úgy, hogy a vírushelyzet hatására megváltoztak munkakörülményei – jelentsen ez több vagy kevesebb munkaórát, kényszerszabadságot vagy akár a munkahely elvesztését –, míg 55 százalék szerint nem változott jelentősen a helyzete. 12 százalék számolt be arról, hogy a pandémia miatt elveszítette állását. A nők (14 százalék), a 25-34 év közötti munkavállalók (14 százalék), illetve az alacsonyabban képzettek (18 százalék) nagyobb eséllyel váltak munkanélkülivé. 11 százalék dolgozik kevesebb órában, igaz csökkentett bérért, míg 8 százalék számára változott a helyzet épp az ellenkező irányba: megnövekedett a munkaóráinak száma. Mindössze 2 százalékot érintett a kényszerszabadságolás intézménye.

Az, hogy a magyar munkaadók miként támogatták alkalmazottaikat és hogyan kezelték a járványt, kedvező hatással volt a munkavállalók hűségére. Összességében a munkavállalók 53 százaléka hűségesebbnek érzi magát munkáltatójával szemben, míg mindössze 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy csökkent a lojalitása az elmúlt időszakban. A nők (57 százalék) jellemzően lojálisabbnak érzik magukat munkáltatójukhoz, mint a férfiak (49 százalék). Azok közül, akik munkakörülményeit befolyásolta a COVID-helyzet, 43 százalék tervez munkahelyet váltani a következő 6 hónapban, míg akik nem érezték ennek hatásait, azok között ez az arány mindössze 28 százalék.

A piac a járvány hatására történő átrendeződése természetesen a dolgozók a munkahelyük biztonságával kapcsolatos várakozásaira is hatással volt. A megkérdezett munkavállalók 21 százalék-a jelezte, hogy fél munkája elvesztésétől: leginkább a nők (25 százalék) és a 24 évnél fiatalabbak (28 százalék). Ugyanakkor a magyarországi alkalmazottak 55 százalék-a egyáltalán nem fél attól, hogy elveszíti munkáját ebben az évben, ez különösen igaz a férfiakra (57 százalék) és a magasabb végzettségűekre (59 százalék). A Dél-Dunántúlon (27 százalék) és az Észak-Magyarországon (26 százalék) élő munkavállalók az átlagnál jobban aggódnak munkájuk elvesztése miatt.

Azok körében, akik félnek munkahelyük elvesztésétől magasabb (32 százalék) azok aránya, akik a következő fél évben munkaadót váltanának, mint azok között, akik nem tartanak ettől (15 százalék).

Milyen szektorokban dolgoznának a legszívesebben a magyarok?

Évről-évre nemcsak azt vizsgáljuk meg, hogy melyek a hazai munkaerőpiac legerősebb munkáltatói márkái, hanem azt is, hogy mely szektorok a legvonzóbbak a magyar munkavállalók számára. Bár a hazai munkavállalók körében továbbra is a telekommunikációs szektor munkaadói márkái a legismertebbek, a tavalyi eredményekhez hasonlóan az IT-szektor munkaadói a legnépszerűbbek, amelyet a telekommunikációs ágazat és az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) követnek a megosztott második helyen. A legvonzóbb 10 szektor (sorrendben: IT, telekommunikáció, BSS, gyógyszer- és vegyipar, szolgáltatások, FMCG, gyáripar, HORECA, autóipar, kereskedelem) esetében a népszerűség elsődleges oka az itt működő vállalatok pénzügyi stabilitása, ugyanakkor dobogós helyre zárkózott fel a munkahelyek COVID-biztossága és a cégek kedvező megítélése, magas reputációja is.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2021-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint