Tipikus helyzet például, amikor egy magyar cég külföldön irodát nyit vagy folyamatosan nyújt egy arra felhatalmazott képviselőjén keresztül szolgáltatást — ilyenkor a helyi szabályok szerint telephely jöhet létre, ami adófizetési kötelezettséggel járhat.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint: „A cégeknek már a tervezési szakaszban érdemes felmérniük, hogy a külföldi jelenlét mikor válik adókötelessé. A nemzetközi adózási megállapodások segítenek elkerülni a kettős adóztatást, de csak akkor, ha tudatosan alkalmazzák őket.”

Vannak olyan országok (például Németország, Franciaország és Ausztria), ahol a telephely értelmezés gyakorlata kifejezetten szigorú, különösen a függő ügynöki és digitális jelenlét esetében. Ezekben az országokban a hatóságok szélesen értelmezik a gazdasági jelenlét fogalmát.

Külföldi cég Magyarországon

Hasonló logika érvényes akkor is, ha egy külföldi vállalat Magyarországon végez tevékenységet.

Magyarországon leggyakrabban az IT- és szoftverfejlesztési szektorban, az e-kereskedelemben, a tanácsadói szolgáltatásoknál, valamint az építőiparban jelenik meg telephely-kockázat. Különösen érintettek azok a külföldi cégek, amelyek magyar munkavállalókat vagy alvállalkozókat foglalkoztatnak, de nem rendelkeznek regisztrált magyar jelenléttel.

Egyértelműen adókötelezettség keletkezhet, ha tartós üzleti jelenlét alakul ki, alkalmazottak dolgoznak a cégnek, iroda vagy más állandó helyszín áll rendelkezésre és a tevékenység rendszeres és folyamatos.

Egy egyszeri projektmunka vagy egy egyszeri szolgáltatás még nem feltétlenül jelenti azt, hogy telephelye lenne a külföldi vállalkozásnak, azonban tartós működés esetén már társasági adó- és egyéb kötelezettségek merülhetnek fel.