Évente egy négyes metró árát stresszeljük el

A munkahelyi stressz okozta kockázatok az európai és a magyar munkavállalóknak is több mint negyedét érintik – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adataiból. Hazánkban a kockázatok miatti költségeket, ideértve az egészségkárosodások mellett a gazdaságnak okozott károkat is, évente 440 milliárd forintra becsülik, amelynek jelentős része elkerülhető lenne a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megfelelő kezelésével.

Meddig húzza még ilyen lapos pénztárcával Budapest?
Politikai csatározások közepette vagy stabil háttérrel működik majd a főváros?
Online Klasszis Klub élőben Kiss Ambrussal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójától!

2024. október 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. Az EU-OSHA 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett korábbi felmérése szerint a munkabaleseteket követően a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a több mint 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül. (A kiégés okairól és arról, hogyan válik betegséggé, itt olvashat részletesen.)

Táppénzre sem merünk menni

2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre. Azonban a táppénzes adatok arra nem világítanak rá, hogy a dolgozók 32 százaléka félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik munkavállalót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg. A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.

Egy hét a munkavédelemért

Minden év 43. hetében, idén október 19–23. között rendezik meg az Európai Munkavédelmi Hetet, amely az EU-OSHA „Egészséges munkahelyek” kampánysorozatának egyik legfontosabb eseménye. Ezen a héten Európa-szerte több száz figyelemfelhívó eseményt, konferenciákat, kiállításokat, versenyeket szerveznek. A rendezvénysorozatban összesen 31 ország vesz részt. Az események fókuszában idén, az előző évhez hasonlóan, ismét a munkahelyi pszichoszociális kockázatok és a distressz egészségi és gazdasági hatásaira vonatkozó figyelemfelhívás áll.

Ha a rendszeren múlik, mind belehalunk
Bármekkora szerepe is van a környezetnek és a külvilágnak abban, hogy a kiégés (burnout) lassan népbetegséggé válik, a szakemberek szerint csak az önmagunkért való felelősség felvállalásával változtathatunk. Nem érdemes a külvilágra várni.
A munkáltatónak is érdeke csökkenteni a munkahelyi negatív stresszt

Magyarországon a nemzetközi hét alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 89/391/EGK keretirányelv alapján a munkavédelmi törvény teszi kötelezővé a munkáltatók számára a munkahelyi kockázatok kezelését, ideértve a pszichoszociális kóroki tényezőket is. A törvényi kötelezettség mellett azonban minden munkáltató saját érdeke is a munkahelyi stressz kezelése, hiszen a növekvő, munkavállalókkal kapcsolatos költségek és a termelés csökkenése rosszabb hatással lehet az eredményekre, ha nem kezeljük a problémát, mint amennyit a sikeres prevencióra és megoldásokra szükséges fordítani.

Mi a munkahelyi stressz következménye?

A munkavállalók egyéni fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait ellensúlyozni, illetve megfelelő határok között tartani. A szerencsésebb alkatú dolgozók jobban tudnak alkalmazkodni a stresszt okozó munkahelyi tényezőkhöz, könnyen lesöprik magukról a negatív érzelmi hatásokat, mások viszont akár bele is rokkanhatnak ezekbe, ugyanis a stressz nyomán kialakuló betegségek is egyéni hajlamtól függenek. Bizonyos viselkedési és magatartási zavarok – mint például a feledékenység vagy a koncentrációs képesség romlása – szintén a stressznek tudhatók be, és ezek nemcsak az egészséget, hanem a munkavégzés biztonságát is veszélyeztetik, mert növelik a hibázás lehetőségét, így akár a munkabalesetek számát is. A munkahelyi problémák továbbá hatással vannak a magánéletre is, mert okai lehetnek a családi és baráti kapcsolatok leépülésének. Szintén gyakori, hogy az egyén nem megoldja a helyzetet, hanem különböző addiktív anyagok (alkohol, cigaretta, drog) használatával próbál enyhülést találni.

Mit tehet a stressz ellen a munkáltató?

A munkáltatónak nemcsak a stressz következtében munkából kiesett napok nagy száma miatt kell foglalkoznia a kockázatokkal, hanem jogszabály is kötelezi erre, mégis nehéz a probléma kezelése az információhiány és a sok elhallgatás miatt. A pszichoszociális kockázatok kialakulását a munkahelyi igénybevétel és a nyomás csökkentését célzó átszervezéssel lehet megelőzni, de megoldás lehet az is, ha a munkáltatók meghallgatással, tanácsadással segítenek a munkavállalóknak. Egyes vállalatok konfliktuskezelési technikák oktatásával küzdenek a problémával, míg máshol a túlzottan hosszú vagy a rendszertelen munkaidő lehetőségét minimalizálják. Más cégeknél a függőségek (dohányzás, alkohol, kábítószerek) megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztéssel hívják fel figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, míg van, ahol a tudatos táplálkozást, valamint a munkaidőn kívüli sporttevékenységeket népszerűsítik ugyanezen céllal.

Csak a bírság miatt számít
Az EU-OSHA felmérésének eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyek 85 százaléka munkavédelem kérdésével elsősorban a munkavédelmi felügyelőség bírságainak és szankcióinak elkerülése, illetve a jogi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkoznak. Jogkövető magatartásuk motiváló tényezőinek sorában ezután a szervezet jó hírének megőrzése (72%), a munkavállalók elvárásainak való megfelelés (61%) következik. A munkavédelemre értékteremtő tevékenységként, vagyis a termelékenység növelésének eszközeként pedig csak a cégek alig több mint fele (51%) tekint. Pedig az egészséges dolgozó tuti befektetés. Minél jobban érzi magát a dolgozó, annál hatékonyabban teljesít a munkahelyén.

Véleményvezér

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire 

A magyarok több mint háromnegyede nem bízik az egészségügyben.
Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett

Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett 

Mohó volt az állam, ami elég gyakori probléma manapság.
Elkészült a világ első olyan robotja, amely már beszél és reagál, természetesen Tesla - video

Elkészült a világ első olyan robotja, amely már beszél és reagál, természetesen Tesla - video 

8 millió forint lesz az ára az új szuper robotnak.
Titkos viszonyra derült fény Donald Trump és Putyin között

Titkos viszonyra derült fény Donald Trump és Putyin között 

Újabb botránykönyv érkezik a piacra.
Hatalmas bakot lőtt Orbán Viktor

Hatalmas bakot lőtt Orbán Viktor 

Lesz-e bocsánatkérés egy ilyen fajsúlyos tárgyi tévedés után?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo