Természetesen nem az elsők voltak e szolgáltatás gyorsan bővülő piacán, amelynek éves forgalmát több mint 100 milliárd dollárra becsülik a világban. Ez a világ teljes élelmiszer-kereskedelmi forgalmának 1 százalékát jelenti, mutatják a McKinsey kutatóinak adatai. A szakértők szerint kézenfekvő, hogy amikor egyre több rendelésünket intézzük okostelefonon, ne csak a pizzához jussunk így hozzá, hanem olyan választékhoz, mint az éttermekben. S valóban: az Egyesült Államokban hat éve működő Postmates százezer kiszállítója havonta 2.5 millió rendelést visz az éttermektől a fogyasztóknak.
Az Uber 2014-ben próbálkozott ezzel először, UberFresh elnevezéssel Los Angelesben, párhuzamosan UberEssentials néven nyers élelmiszerek, háztartási cikkek és drogéri-termékek házhoz szállítását is vállalta. Az UberFresh nem ment, mert a kiszállítók csomagtartójában kihűlt az étel, és kicsi volt az éttermek választéka is. 2015 szeptemberében UberEats app vált elérhetővé Torontóban, miután a cég megállapodott egy sor étteremmel, hogy pontos határidőre, frissen készítik el a rendelt ételeket.
Ez a kísérlet bevált, és másfél év után a világ 120 országában működik már az UberEats. Előnye, hogy a több mint kétmillió kiszállítónak kocsijához nincs szüksége olyan külön engedélyekre, változtatásokra, mint ha embereket fuvarozna – egyébként sok helyütt autóra se kell, hiszen kerékpáron is szállíthatnak. A lényeg, hogy a számítógépes rendszer segítségével a kézbesítő akkor érkezzék az étterembe és vegye át a szállítmányt, amikor az frissen kikerül a konyháról.
A fuvarok száma 2016 és 2017 tavasza között több mint huszonnégyszeresre nőtt, a 108 város közül, ahol dolgoznak, az UberEats már 27-ben nyereséges. A további sikerek egyik veszélye a készülődő új vetélytárs, az Amazon, amely több piacon próbálkozott ételszállítással, és világméretű logisztikai hálózatával árban alákínálhat a többieknek. (The New York Times)
