Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mintsem az újdonságra nyitott szemléletnek.
Nem idegenkednek az okoseszközök használatától
Habár a digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél lényegi stratégiai kérdés (7 százalék), egy jelentős részük foglalkozik vele, sok más fontosabb feladattal együtt (37 százalék).
„Az elérhető technológiák integrálása a vállalat mindennapi tevékenységébe alapjaiban változtatja és könnyíti meg a napi működést. Ennek az agráriumban különösen nagy jelentősége van. A kutatásunk szerint nyitottak a gazdák az ilyen megoldásokra, mivel jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül. Ilyen például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzése, a járművekbe beépített érzékelők és mérők, amelyek a jövőbeni tervezést segítik, illetve okosmérőket is használnak a vállalat energiafelhasználásának optimalizálására” – mondta el a szakértő.
Nem zárkóznak el az innovációtól
Jó hír, hogy az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésekre.
„Az agrárcégek fele a bevétel több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt 2 évben. Ez a kereskedelem, ipar és szolgáltató szektorhoz (10 százalék, 11 százalék és12 százalék), valamint a vállalati szektorhoz (11 százalék) képest is messze a legmagasabb arány. Ennek eredményeként közel felük (48 százalék) vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást, illetve új vagy jelentősen továbbfejlesztett gyártási eljárást (44 százalék) az elmúlt két évben. Ha az innovációs tevékenységet nézzük, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gép vagy berendezés vásárlása történt (53 százalék), és szinte megegyező arányban költöttek szoftvervásárlásra (33 százalék), automatizációra (29 százalék), illetve házon belüli K+F tevékenységre (26 százalék)” – részletezte a mezőgazdaság elmúlt 2 évének innovációs tevékenységét a szakértő.
