A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az évtized végére a Magyarországon kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékra emelkedjen, a jelenlegi 37 ezer kutató száma pedig 2020-ra több mint 50 ezerre bővüljön Magyarországon.
Ennek finanszírozása döntően a cégekre hárul majd. Ma ugyanis a kutatás-fejlesztési tevékenységnél a ráfordítások közel kétharmadát a vállalati szektor adja, és ezt az államtitkár által helyesnek minősített irányt a kormány a jövőben is meg kívánja tartani. Az állami rész is biztosított lesz ugyanakkor: a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban a támogatások közel 8 százalékát fordíthatják KFI célokra.
A gazdasági tárca az államtitkár által az MTI-nek közöltek szerint kiemelt fontosságúnak tartja a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásának a hagyományos, vissza nem térítendő eszközöket alkalmazó programokon túlmutató, "piacközeli" pénzügyi eszközökkel való segítését is. Ilyenek például a kombinált hitelek, a visszatérítendő támogatások, a garancia, a tőkealapú finanszírozás.
Támogatói környezetre van szükség
Cséfalvay Zoltán alapkérdésnek nevezte egy olyan támogató környezet felépítését, amelynek "egyes elemei már láthatóak, de bizonyos elemek még hiányoznak". A kockázatitőke-finanszírozás területén elért áttörést, amely nagyban hozzájárult a technológia-orientált kisvállalkozások megerősödéséhez sikeresnek nevezte.
Emlékeztetett a most induló vállalati start-up "inkubációs" programra, és jelezte, hogy tovább kell lépni az egyetemek és vállalatok intézményesített együttműködésében. A stratégia egyik célja az akadémiai, egyetemi szférából kikerülő technológiai vállalatok segítése, illetve az ipari, valamint az alkalmazott kutatás-fejlesztést jobban támogató intézményrendszer kialakítása - tette hozzá.
