Egyszerűsödhet a hitelfelvétel – de nem nagyon

Optimistábbak a bankok a vállalati hitelpiac jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. Jövőre megfordulhat a vállalati hitelállomány ötödik éve tartó csökkenése és egy kicsit enyhülhetnek a hitelezési feltételek is.

Kép: PP Archív

Az előző év során tapasztalható enyhülés a vállalati hitelpiacon 2014-ben is folytatódik – derül ki a KPMG által megkérdezett banki vezetők helyzetértékeléséből. A vállalathitelezési hangulatindex értéke a tavaly márciusi +1,3-as érték után elérte a +2,5 pontot a -10-től +10-ig terjedő skálán. Ez a legmagasabb érték az adatgyűjtés 2011-es elindítása óta. (A kedvező folyamatok már a második negyedévben éreztették hatásukat.)

A hitelezési vezetők a makrogazdasági növekedéssel kapcsolatban is optimistább várakozásoknak adtak hangot. A válaszadók egyhangúan 1 százaléknál magasabb, de 3 százaléknál alacsonyabb GDP-növekedést várnak 2015-től. Ez kedvező jelnek tekinthető a vállalati hitelpiac jövőbeli kilátásait illetően, hiszen a hitelezés élénküléséhez éppen a konjunkturális helyzet javulását tartják a legfontosabbnak a felmérésben felsorolt makrogazdasági események és folyamatok közül. Emellett az MNB Növekedési Hitelprogramjának folytatását jelölték meg a legtöbben, mint aminek jelentősebb hatása lehet a hitelpiaci aktivitás erősödésére.

A felmérés szerint leginkább a beruházási hitelek terén javult a hitelezési hajlandóság, ami a működési célú finanszírozást megelőzve már a legkedveltebb hitelcélnak számít. A projekt- és ingatlanfejlesztési hitelek vonzereje továbbra is a legalacsonyabb, bár némileg javult az előző két évhez képest. A bankok hitelezési hajlandósága ugyanakkor nem tér el számottevően a kkv- és a nagyvállalati ügyfelekre vonatkozóan: mindkét szegmens finanszírozására nyitottnak vallotta magát a válaszadók többsége.

Enyhülhetnek a hitelfeltételek, de nem nagyon

A hitelintézetek többsége szerint továbbra sem várható érdemi változás a hitelezési feltételek terén általánosságban, ugyanakkor a válaszadók egyharmada elképzelhetőnek tart kismértékű enyhülést a következő fél évben. A feltételeket egyenként vizsgálva a hitelezési vezetők növekvő számban várnak csökkenést a kamatfelárak, illetve lazítást a fedezetekre vonatkozó követelmények terén – mindkét feltétel esetén a válaszadók mintegy negyede számít a vállalatok számára kedvező változásra. Szigorúbb előírások a bankok monitoringtevékenysége kapcsán képzelhetők el – a hitelezési vezetők 40 százaléka számít ilyen irányú módosításra.

SOKAN VÁRTÁK
Minden hatodik kis- és középvállalkozás fontolgatta még október közepén, hogy hitelt igényel a jegybank Növekedési Hitelprogramjában (NHP) az – akkor még úgy tűnt – utolsó negyedévben – derült ki a Budapest Bank kutatásából. A vállalatok közül már akkor egyre többen számítottak egy új NHP szakasz kiírására.
A vállalati hitelkérelmek elutasításának jellemző okaként a legtöbb megkérdezett vezető a saját erő hiányát vagy annak nem megfelelő összetételét jelölte meg, de a hiteldöntések során a legfontosabb szempontok között szerepel a vállalat korábbi gazdasági teljesítménye, üzleti kilátásai, tárgyi fedezetei, illetve aktuális likviditási helyzete is.

A mezőgazdaság a legvonzóbb

Hitelezési szempontból továbbra is a mezőgazdaság/élelmiszeripar és a termelőipar a legvonzóbb iparágak, amiket a kereskedelem és a szállítmányozás követ a sorban. A lista végét vizsgálva kiemelendő, hogy jelentősen csökkent az építőipar elutasítottsága, illetve az ingatlanszektor is javítani tudott, de az átlagnál még mindig kevésbé preferáltak.

A hitelezési célpontokat földrajzi elhelyezkedés szerint elemezve elmondható, hogy vállalathitelezési szempontból leginkább a Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl régiót preferálják a bankok, míg a legkevésbé vonzó a Baranya, Somogy és Tolna megyét magába foglaló Dél-Dunántúl régió.

Budapesti gazdálkodó az álomügyfél

„Felmérésünk alapján a bankok hipotetikus „álomügyfele” egy olyan vállalati hitelfelvevő lenne, amely Budapesten vagy Pest megyében működik a mezőgazdasági/élelmiszeripari szektorban, beruházási célra igényel finanszírozást, és megfelelő nagyságú, illetve összetételű saját erő áll rendelkezésére” – állapítja meg Palotai Zsolt, a KPMG felmérésért felelős igazgatója.

A banki vezetők 80 százaléka érzékelte a vállalatok hitelkeresletének növekedését az előző fél év során, és volt olyan hitelintézet is, amely az aktivitás jelentős növekedéséről számolt be. A kereslet dinamizálódásával és a hitelezési hajlandóság javulásával összhangban javultak az érintett portfólió növekedésére vonatkozó várakozások: a válaszadók túlnyomó többsége a vállalati hitelállomány növekedését várja fél éves kitekintésben mind a saját bankjánál, mind a bankszektor egészére vonatkozóan. Utóbbi megvalósulása egy ötéves csökkenő tendencia végét jelentené, a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott bruttó hitelállomány ugyanis 2009 első féléve óta mintegy 18 százalékkal 6641 milliárd forintra apadt 2014 közepére.

Kinek és mire jó az olcsó hitel?
A jegybank által indított Növekedési Hitelprogram elsősorban a kkv-k finanszírozási igényeire szolgál megoldással, azonban nem mindegy milyen cég milyen céllal veszi igénybe az olcsó forrást. Adunk néhány tippet mire jó, és mire nem az nhp.

Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak 

Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.
2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia 

Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.
A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak 

Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo