Egyre kevesebb a cég, de nem kell aggódni

Januárban biztossá vált, hogy a cégtörlések rendkívül magas, 60 százalék körüli növekedése nem átmeneti jelenség, hanem trendszerű változás, amely egyaránt tükrözi a piac megtisztulását a nem működő cégektől és a válság működő cégekre gyakorolt káros hatását. Eközben csökken az új cégalapítások száma, ami az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint inkább kedvező jelenség.

Januárban 2401 cég szűnt meg Magyarországon, 61 százalékkal több, mint amennyit a megelőző év azonos időszakában töröltek a cégbíróságok. „Az elképesztő ütemű növekedés egy tartósnak bizonyuló tendencia része, hiszen az elmúlt három hónapban összesen 8783, havonta átlagosan tehát 2927 cég megszűnését regisztráltuk, ez pedig 63 százalékos növekedés a tavaly januárral végződő háromhavi átlaghoz képest” – mondta Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

A válság alatt a jelek szerint megtisztul a magyar gazdaság

A szakértők általában nem minősítik önmagában negatív jelenségnek a cégek megszűnését, hiszen a magyar gazdaságban a vállalkozások nagy száma egészségtelenül szétaprózódott tőkeszerkezetet mutat. A megszűnések ilyen mértékű növekedésénél azonban már érdemes a cégek életpályáját komolyabb elemzés alá vonni. A tendenciát előrevetítve ugyanis az adódik, hogy idén akár 45 ezer céget is törölhetnek, ami az összes bejegyzett társas vállalkozás 7 százaléka. „Ennek csak egy része magyarázható az egészséges megtisztulással, a már korábban magára hagyott, kiürített vállalkozások megszűnésével. A bezáró cégek egy része ugyanakkor a jelenlegi rossz gazdálkodási környezet kárvallottja lehet” – vélte az igazgató.

Tóth Tamás nem aggódik amiatt, hogy az elmúlt három hónapban folyamatosan csökkent a működő cégek száma. Az utóbbi egy-két évben néha előfordult, hogy egyik hónapról a másikra csökkenjen a cégek száma, de a három hónap alatt bekövetkezett 3200-as csökkenés már tendenciát jelez. Tóth Tamás szerint a jelenség egyszerre köszönhető a válság tisztító hatásának és a cégalapítás szigorításának. „A cégek számának korábbi növekedése egy recessziós időszakban nem volt kedvező jelenség: sokkal inkább arra vallott, hogy a végtelenül leegyszerűsített cégalapítás miatt számos üzleti stratégiát nélkülöző kényszervállalkozás indulhatott” – véli az igazgató.

Márpedig a működő cégek számának csökkenése részben abból adódik, hogy tavaly április óta egyszer sem érte el a háromezret a cégalapítások száma, holott régebben havonta átlagosan négyezer új céget is bejegyeztek Magyarországon. Ez az Opten szerint azt mutatja, hogy a komolyabb ellenőrzés képes elejét venni a cégvezetéstől eltiltottak újabb és újabb próbálkozásainak.

Januárban tovább csökkent a felszámolások és a végelszámolások száma. Előbbiből 1554-et, utóbbiból 1106-ot tettek közzé a cégbíróságok, ami jelentős visszaesés a 2012 első felében megszokott havi két-három ezres értékekkel szemben. A jelenség nem a gazdasági folyamatok alakulását tükrözi, hanem a cégtörvény tavalyi módosításának következménye, amely megszüntette a hatóságok által indítható – gyakran felszámolásba átforduló – kényszer-végelszámolásokat. A kényszer-végelszámolás helyét az egyszerűbb kényszertörlés vette át, amiből viszont csak akkor lesz felszámolás, ha az adós cég vagyona legalább a felszámolás költségeit fedezi.

Bevált az adóregisztráció
A cégalapítás feltételeinek szigorítását jelenti az év elején bevezetett adóregisztrációs eljárás, amelynek segítségével az adóhatóság azokat akarja kiszűrni az üzleti világból, akik korábban visszaéltek az egyszerű és gyors cégalapítás lehetőségeivel. Az adóhatóság tapasztalatai szerint a regisztráció módszere beváltotta az elképzeléseket. Háromnegyed év alatt 700 esetben tagadta meg az adóhatóság az adószám kiadását, új cég piacra lépését. Akkor kerül sor ilyen eljárásra, amikor a kérelmező személyéről kiderül, hogy egy korábban köztartozással megszűnt cégben vezető tisztségviselőként működött közre. Ilyen eset például, ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tag volt. Az adóhatóság döntéseinek megalapozottságát bizonyítja, hogy az elmarasztaltak többsége elfogadta, mindössze 37 esetben éltek a fellebbezés lehetőségével.

Véleményvezér

Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra

Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra 

A világjárvány idején az emberek visszafogták autóvásárlásaikat Európában. Az elmaradást mindenütt pótolják, kivétel nálunk.
Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen

Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen 

A független képviselő különös módon, de úgy tűnik egyedül több borsot tör Orbán Viktor orra alá, mint az egész ellenzék együttvéve.
Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát

Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát 

Úgy tűnik az idén egyedül a repcetermelők számíthatnak nyereségre.
A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek

A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek 

A megszorítások, extraadók ellenére továbbra is sok helyen lyukas a költségvetés. A tervezett áfa bevételek és a valóság között szakadék tátong.
Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben

Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben 

Már nominálisan is kevesebbet tud költeni egy magyar polgár a boltokban, mint egy román. Ráadásul a magyar a pénzéért még kevesebbet is kap a hipermagas itthoni áfa miatt.
A bíróság szerint ellopta ugyan a közmunkások bérének a felét, de azért maradhat polgármester

A bíróság szerint ellopta ugyan a közmunkások bérének a felét, de azért maradhat polgármester 

Bízzuk nyugodtan kecskére a káposztát, ez a magyar jogállamiság legújabb mérföldköve.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo