A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.
Nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűntek a vasúti dohányzókocsik. Dohányzóhely csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.
Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.
A dohányzási tilalom betartását már a szabályozás életbe lépése, január elseje óta ellenőrzi az ÁNTSZ, de bírságot egyelőre nem szabhatnak ki, mert április elsejéig türelmi idő van. Jövő vasárnaptól viszont a három hónapos türelmi idő lejártával szabályszegés esetén magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak a népegészségügyi szakigazgatási szervek.
Csökkenő ellenállás
Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos az MTI-nek elmondta: január elején még viszonylag nagy volt a dohányzási tilalommal szembeni ellenállás. Az idő múlásával viszont nemcsak a vendéglátóhelyek nemdohányzó vendégei, hanem az ott dolgozók, sőt az aktív dohányosok is egyre többen üdvözölték, hogy a zárt térből kikerült a dohányzás.
Nemcsak itthon, hanem az Egyesült Államokban is egyre kevésbé tiltakoznak a tiltás ellen. Ezt bizonyítja, hogy a Gallup tavaly első alkalommal mért a dohányzás nyilvános helyeken történő tiltása mellett többségi támogatást felmérései során. A lekérdezés szerint jelenleg az amerikaiak mintegy 59 százaléka értene egyet azzal, ha nyilvános helyeken tilos lenne a dohányzás. 2001-ben ez az arány még 39 százalék volt, az utolsó, 2007-es lekérdezés során hasonló, 40 százalékos arányt mértek. Az Egyesült Államok 27 államában, valamint a fővárosban van érvényben a dohányzást korlátozó jogszabály.
Szabó Enikő kifejtette, hogy a türelmi időszak alatt mostanáig több mint 13 ezer ellenőrzést végeztek. Körülbelül 800 volt azon egységek száma, ahol azt tapasztalták, hogy nem vagy nem megfelelően tartják be a jogszabályokat. Ezeknek viszont csak a töredéke volt olyan egység, ahol a türelmi időre hivatkozva hagyták figyelmen kívül az új szabályozást. A szigorúbb szabályozással szembeni ellenállást többnyire vendéglátó- és szórakozóhelyeken tapasztalták.
Szabó Enikő kiemelte: ahol a türelmi időszak ellenőrzései során, esetleg többszöri panaszbejelentés nyomán azt tapasztalták, hogy nem tartják be a jogszabályban foglaltakat és emiatt határozatot is hozniuk kellett, oda április első napjaiban, sőt több helyre már április elsején kimennek ellenőrizni az ÁNTSZ munkatársai. Amennyiben ekkor ismét azt tapasztalják, hogy ott nem tartják be a jogszabályt, a hatóság munkatársai egészségvédelmi bírságot szabhatnak ki.
19 ezer megszűnő munkahely?
A GfK a trafiktörvény hatásait vizsgáló számításai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 42 ezer értékesítési ponton lehet dohányterméket vásárolni - írja a privátbankár.hu. Ezek forgalma nem egyenletes, mivel közülük 19 ezer üzlet bonyolítja a teljes dohányforgalom 90 százalékát, ezen belül a teljes dohányforgalom 50 százaléka pedig az úgynevezett kis boltokban, vagyis vegyes élelmiszerüzletekben zajlik.
Az új jogszabály a dohánytermékek forgalmazását országosan 6240 üzletre korlátozná a korábbi 42 ezerrel szemben. A tervezett intézkedés így a dohányértékesítési rendszer teljes átalakulását vonná magával. Mivel a kis élelmiszerboltok száma évek óta csökken, nem reális elképzelés az, hogy a piac képes eltartani újonnan létrejövő dohányboltokat.
A számítások szerint a szabályozás miatt az országosan összesen 19 ezer megszűnő értékesítési helyből (vegyes élelmiszerüzletek, újságos, benzinkút, stb.) várhatóan a legnagyobb arányt a független, legkisebb alapterületű boltok adják majd. Mintegy 2500-3500 kisbolt kerülhet bezárásra, ami átlagosan 2 fő alkalmazottal számolva minimum 5-10 000 munkahely megszűnését jelenti. A dohánytermékek forgalmazásának megszűnésében érintettek még olyan kereskedelmi csatornák is, mint az alapvetően újságot árusító üzletek, vagy a benzinkutak, vendéglátóhelyek, melyek további 2000 fő elbocsátásával járhatnak.
